Mivel a Memories' Garden újabban eléggé szórványosan koncertezik, ezért minden egyes fellépésük eseménynek számít, amit meg kell becsülni. Nem igazán örültem, mikor kiderült, h. csütörtöki napra esik a Tomistars-szal közös PeCsa Cafés jelenésük. Hétköznap nem túl szerencsés éjszakába nyúlóan bulizni. Azért reménykedtem, h. viszonylag korán vége lesz és emberi időben haza tudok majd érni. Hát ez nem jött be.
Akkor egy kis történelemóra: a Memories' Garden 1993 óta létezik, de az alapítótagok közül mára csak Kocsondi Csaba gitáros maradt hírmondónak. Grunge hatású igényes blues-rockjukkal rendszeres fellépői voltak a budapesti kluboknak, viszont a nagy áttörés vhogy mindig elmaradt. Ettől függetlenül a banda él és virul, jóllehet az évtizedek során nagy volt a jövés-menés. Mostanra remélhetőleg egy életképes felállást sikerült összekalapálni. Kocsondi Csabán kívül Székely Marci (az idén Fonogram díjat nyert Ozone Mama énekese), Markó János (GRB, Basement, Karmapolis) és a Hooligans basszeros Késmárki Zsolt alkotják a jelenlegi felállás magját. De vendégzenészeik se nyeretlen kétévesek: Magyar Ági (korábban a Cabaret Medrano-nak is vokálozott), Szabó Attila (ex-Buso Von Kobra, ex-Soundshine), Hetyei Bálint szoktak fellépni velük.
Ezen az estén a három Tamást soraiban tudó Tomistars volt a MG partnere. Ebben a trió felállású csapatban egyesítette erőit a kismillió együttesben (Háború, KFT, Faxni, Török Ádám és a RABB, stb.) megfordult Mohai Tamás gitáros, Berdisz Tamás dobos, akit sessionzenészként szintén számos helyről lehet ismerni (pl. Gerendás Péter, Cotton Club Singers, Pege Aladár) vmint a Magyar Rádió "Sztárkereső" vetélkedőjén a legjobb férfi énekes díját nyert Naszvagyi Tamás, aki az ének mellett a basszusgitáros posztot is ellátja a Tomistars-ban.
Elég nagy csúszással a három Tomi nyitotta az estét. Nem láttam-hallottam végig a szettjüket, mivel a kerthelyiségben Mocsok 1 Kölykök koncert ment éppen és abba is belehallgattam. A Kölykök funkos, bluesos elemeket egyaránt felvonultató alternatív rockot játszanak, ötleteik között akadnak igencsak figyelemreméltóak. Másodszor volt hozzájuk szerencsém, pedig rendszeresen koncertező társaságról van szó, vhogy többnyire elkerüljük egymást ők+én. De vissza a Tomistars-hoz: nagyjából hasonló zenei elképzeléseik vannak, mint Mohai Tamás másik együttesének, a Háborúnak (kicsit több blues elemmel talán), nálam összességében az utóbbi visz mindent még mindig (jól is esne már a szervezetemnek egy Háború koncert :) ). Helyenként kifejezetten kemény, húzós Hendrix/Cream féle témákat pedzegettek a Tomik, aztán egyszercsak jött egy izgatóan balladisztikus darab (számcímeket nem írok, mert most láttam először a Tomistarst, lemezüket pedig még nem hallottam). Még utoljára belehúztak utána, jammeltek egy kiadósat aztán csá.
Az átszerelés után pedig jöhetett a várva-várt Memories' Garden, akik régóta esedékes kislemezüket mutatták be (bár még mindig késik a megjelenése, őszre ígérik). Két pattogósabb számmal adták meg az alaphangot, ezekhez Szabó Attila is színpadon termett, utána beleborultunk egy kis melankóliába. Majd Hetyei Bálint kedvence következett, ami egy funkos és nyomokban jazzes elemeket is tartalmazó szám. Késmárki Zsolti nagyon elemében volt ezen a bulin, láthatóan jó napot fogott ki. Humoros felkonfokból se volt hiány (pl. "Fonogram díjat nyert Marci együttese, a Rolling Stones" :D). Kb. a hatodik számig kellett várni Magyar Ágira, aki szexi megjelenésével abszolút feldobta a látványt. Ő két kimondottan rhythm&bluesos és egy darab kicsit keményebb szerzeményben vokálozott és nem semmi kontaktus alakult ki kettőnk között! :D Izgi pillanatoknak lehetett tehát tanúja az a maroknyi ember, aki megvárta a MG koncit. :) Későre járt már ekkor nagyon, Marci meg is jegyezte, h. nem szeretnék senki türelmét próbára tenni. Egy Pearl Jam nótával ("Given To Fly") vettek búcsút a megjelentektől. Rohadt későn értem haza, de megérte.
Még több Memories' Garden koncit a jövőben, ha kérhetem! A kislemezt pedig kíváncsian várom, remélem ősszel tényleg kijön és szénné hallgathatom!
Kommentek