A 2004-ben a Volva-t alakító Neuquina-i Rockerek: Wata, Jara & Bocha
Neuquina (Argentina) banda formed in 2004 by Rockrose, Bocha and Wata. The sound display a closed and dark tone. Leer más: http://www.myspace.com/volvarock
Default style- Alternative style
Spine Chilling Breeze - Milky Way...
Ismét BenyoBoy a tettes:_
A görög stoner rockról már volt a blogon szó, nem is oly régen. Most egy elég friss bandáról lesz szó, akik 2011 tavasza óta léteznek. Már iskolás koromban, nyári szünetben volt alkalmam a banda szülővárosában, Thessalonikiben eltölteni egy hetet és meg kell mondanom, egy csodálatosan gyönyörű város, szép tájakkal és kedves emberekkel! Viszont azt sose gondoltam volna, hogy a tengerparti város pezsgő élete egy stoner rock bandát is képes kitermelni magából. A zenekar pár hónap próba után fel is vett egy kétszámos promót 2012-ben (nem demót, promót...) majd még idén nem sokkal rá ki is jött a debütáló lemezük Milky Way... címmel. A kilenc számos lemezecske rendkívül változatos, látszik, hogy az útkeresés korszakában van a zenekar (a céljuk is ez volt az alakulásnál), kellemes blues rock, hard rock és persze keményebb, stoneres riffekkel teli számok váltogatják egymást. A hangzás is kellemes, a bandának sikerült ezek ellenére is egy relatíve egységes hangzást találni. Számomra a legkiemelkedőbb a gitáros volt. Nem csak könnyen megjegyezhető neve miatt (Achilles) hanem remek témái miatt, egyértelműen ez a lemez erőssége, szerintem hatalmas tehetség a srác, de a zenekar többi tagja is jól szerepel. Az énekesnek viszont van még picit csiszolódnia, de ő is jó úton jár, Vasilis rekedtes hangja jól passzol az egész hangzásvilághoz. A lemez csúcspontja nálam a kicsit grunge-os beütésű The Unhallowed illetve a slágeres You Know I Love It Dirty és Losing My Insanity, amik igazi, tökös rock számok, nem véletlenül szerepeltek már a promón is! A záró Murder is a jobb és keményebb fajtából való, igaz, picit elvont, amit csak tetéz a picit random és felesleges outro, ami nem jó, de legalább rövid.
A srácokban egyértelműen látok potenciált, minimális csiszolgatni valójuk van még, ami szerintem nem meglepő egy ilyen fiatal zenekartól! Sok sikert kívánok nekik, ti pedig szedjétek le a promót és a nagylemezt is, amik teljesen ingyen elérhetőek a zenekar oldaláról!
http://www.spine-chilling-breeze.com/
http://www.facebook.com/SpineChillingBreeze
http://www.reverbnation.com/spinechillingbreeze
http://www.myspace.com/spine-chilling-breeze
AMEN!
Indian Handcrafts - Civil Disobedience For Losers
Relatíve sok zenekart ismerek, de őszintén megmondom, még sosem hallottam olyan stoner/doom/sludge vonalon mozgó zenekarról, ahol duó felállásban játszanak. Az Indian Handcrafts márpedig összesen két emberből áll, a dobos-énekes Brandyn James Aikinsből és a gitáros-énekes Daniel Brandon Allennől, aki amúgy a teljes lemezt törött kézzel vette fel.
A srácok tavaly adták ki első self-titled anyagukat, amit sajnos még nem volt alkalmam bepótolni, de a Bandcampen böngészve nem tudtam nem észrevenni ezt a zenekart (pontosabban magát a lemezt a szerintem bitang jó borítóval). A srácokra a legnagyobb hatást a Melvins gyakorolta, amit nem csak az bizonyít, hogy a két zenekar nevét összekapcsolva nem kevés találatot dob ki a Google, hanem Dale Crover és Coady Willis is vendégszerepel a Civil Disobedience for Losers-ön. A hangzás súlyos riff alapokra épül és az epikus, mélyebb, üvöltős, kiabálós énekre. A duó minden téren maximálisan kitesz magáért és biztos vagyok benne, hogy amennyi energiát vittek a teljes lemezbe, nem nyomhatnak unalmas előadásokat... muszáj lesz egyszer megnéznem őket élőben is!
A nyitó Bruce Lee egyértelműen a legnagyobb számuk és pár kisebb üresjáraton (legalábbis számomra nem ANNYIRA kiemelkedő dalokon) kívül tudják tartani a szintet! A Starcraft és a Zombies nemes egyszerűséggel letépi a fejedet, a kicsit őrültebb és zajosabb The Jerk és Worm in My Stomach pedig tökéletes alap a headbangelésre. Az instrumentális Truck Mouth a noise rock legjobb napjait idézi fel a hallgatóban, a Centauri Teenage Riot meg úgy általában véve egy monumentális szám, sőt, az egyik legkiemelkedőbb darab, a pörgős és zajos garage rock beütésű Terminal Horse pedig szintén a jobbak közé való.
A fentiekből is látszik, hogy egy relatíve változatos anyagról van szó és én még mindig nem ocsúdtam fel abból a tényből, hogy ezt összesen két amerikai faszi hozta össze! Egy rendkívül kiemelkedő, igényes lemezt hoztak össze, szóval nagyon tudom ajánlani mindenkinek, bűn lenne kihagyni!
Facebook: http://www.facebook.com/indianhandcrafts
Bandcamp: http://indianhandcrafts.bandcamp.com/album/civil-disobedience-for-losers
AMEN!
Saturnalia Temple - Aion Of Drakon
A Saturnalia Temple egy magukat Doomnak mondó svéd csapat. Közelebb áll a valósághoz az okkult rock cimke. Éppen úgy, ahogy az Electric Wizard, vagy a Windhand esetében.
Ha jobban meg akarom magyarázni a zenéjük lényegét, akkor teljesen új szavakat kellene kitalálnom hozzá. Getyvadék, takonygeci, brutyó, meg csupa ilyesmi. Ugyanis elég groteszk a zene, amit itt leművelnek, ráadásul eléggé egyszerű is,a szó nem rossz értelmezésében. Leginkább egy ősi kultusznak a miséjéhez, vagy áldozati ünnepségére hasonlit. A primitivsége révületbe kergeti az elmét és felszabaditja a lélek legeldugottabb, fekete bugyrait. Lecsupaszitja a gondolatokat és kaput nyit a belső pokolra. Repetitiv és monoton riffekkel operálnak, amit a megefektezett vokalizálás tesz teljes egész körré.
Az UR volt az első demójuk még 2007-ben, azóta kiadtak egy splitet és egy EP-t. Most pedig 2011-ben az Aion Of Drakon lemezzel jelentkeztek. Lehetne azt mondani, hogy sokat fejlődtek, de jelen esetben nem fejlődésről beszélhetünk, hanem kiteljesedésről. Ennek az ősrégi neoprimitivségnek a magvát itt fogták meg igazán.
Hangszerkezelésben van mit tanulniuk, de igazándiból itt nem is ez a lényeg, hanem a hangulatteremtés, ami nagyon jól megy nekik. Olyan atmoszférát varázsolnak elő, hogy megfelelő tudatmódositokkal .... háát az Ördög se merné megkockáztatni. Undormányságában is csodálatos. Széditően ocsmány és mégis meginditóan érzékeny. (mondjuk ez egy kicsit sok.)
A gitárszólókat el kellene felejteniük, mertaz még a egnagyobb jóindulattal is fos. Amolyan higabb fajta egy Unicumgőzös éjjel után. Aki viszont ennek ellenére kiváncsi rá, az szóljon, mert...
AMEN!
Miklóóóóós!
A képet Gentile da Fabriano festette "St. Nicholas és a három szűz" cimmel, San Niccolo-i oltárképként.
Ezt tolta ide nekünk Miklós a Szent.
Kommentek