A Ten Foot Wizard nem veszi véresen komolyan a semmit sem, kivéve a zenét. Bár ez nem mindig látható konkrétan. Mire akarok kilyukadni? Oda, hogy kő profi minden mozdulatuk, viszont ezt kellő humorral teszik. Lazák, mint az a bizonyos Rigalánc.
Az előző albumoknál úgy voltam vele, hogy jónak jó, sőt, de valami hiányzott. Azóta se tudom, mi volt az, de ez az érzés az új albumnál eltűnt. Kerek lett a történet. Aztán az is lehet, hogy épp jókor kapott el a zene.
Azt bátran kijelenthetjük, hogy a Clutch egy különálló zenei stílust hozott létre. Ezt lehet másolni, utánozni, vagy a stílusjegyek alapján dalokat írni. A Ten Foot Wizard ez utóbbit teszi. Zenéjük alapja ez és ezt próbálják ötvözni keverni, megtoldani minden más egyébbel. Így lehetséges az, hogy hallunk az albumon málházós sludge dalokat, elszállásokat, funky groovokat, Dopethrone-os acsarkodást, bluest, motoros rock zenét. Egyszóval mindent integráltak a zenei világukba, ami nekik tetszett, mindezt humorral, ízléssel és profizmussal. Facebook.
Mikor, hol és milyen körülmények között alakult a zenekar?
2019 márciusában állt fel a jelenlegi stáb Budapesten, melyet megelőzött konkrétan egy egész évet felölelő zenész vándorlás. Ebből forrt ki a mostani kompánia, így már tudtunk hatékonyan együtt dolgozni. Ekkor elkezdtük kicsit tudatosabban dalokat összerakni. Körülményeket tekintve: Jöttünk-mentünk, innen-onnan-amonnan. Mi motivált benneteket eme riff gazdag stoner muzsika irányába?
A szívünk és az izzadtságszag.
Ez a Mudi az a Mudi? ( Középtermetű kutya éber tekintettel )
Igen. Eredetileg Mudborn volt a zenekar neve, de ahogy a tagok cserélődtek világossá vált, hogy tudunk mi ettől szarabbat is kitalálni. Abban megegyeztünk, hogy a Mud-ot megtartjuk és elé, vagy mögé biggyesztünk valamit. Így történt. Bár ma már nincsenek meglepetések egy zenekari tagságban, de hogyan keveredett egy hölgy három szakállas úriember közé?
Fel tudtunk oszlatni érte egy egész zenekart! (És újra megtennénk) Dóri és Bandi régebben a Dope Valley nevű zenekarban játszottak együtt. Dórit áthívtuk, hogy van-e kedve csapkodni egy-két Mudi dalban. Gyakorlatilag annyi történt, hogy Dóri ugyanabban a teremben, ugyanazon a szerkón dobolt tovább. Az érdekesség, hogy Zoli, a Mudi alapítója azóta pedig a Dope Valleyben zenél már. Igazi átjáróház.
Az EP szerzeményeinek címei is érdekesek, mesélnétek erről bővebben?
A Rhcochk nevű nyitódal szövege ezzel a "rock" szóval kezdődik, de mivel ez elég ossziános, elanimáltuk azt. Így már rögtön egy ossziános disznó röfögésének hangzik. A második tétel a Mangalitza ismét a sertések világába ad betekintést mint szövegileg, mind zeneileg. A dal a sárban fetrengő szégyenérzetet, és a perzselés előtti közvetlen pillanatokat idézi fel, szigorúan sámáni hangnemben. Egyébként ez a klippes dalunk is, a klasszikus próbatermi zenélést vittünk vászonra, végén némi ájkídóval. A Gotham egy elcseszett város elcseszett hallucinációit mutatja be, szintén klipes dal lett, ellátva megfelelő szorongás-mennyiséggel. A Lääp pedig egy utólag elfinnesített mocsarat jelent, ahol a cselekmény zajlik halakkal és megfontolt zen meditációval.
Az négy dalból egy magyar nyelvű. Ez paradox módon Magyarországon különlegességnek számít. Honnan jött az ötlet, hogy anyanyelvünkön is írjatok egy számot? (Max respect!)
Ebben a vonalban a magyar tényleg nem gyakori, bár tudnánk rá mondani derék, egri példákat. A Lääp szövege egy Bandi által írt darab, amit persze nem a Mudinak írt, (mint a legtöbb más szövegét sem) de mi többiek meglátván azt, rögtön elloptuk. Kilenc percnyi gitártémára lett felfeszítve, és azt láttuk, hogy ez a szanaszét esett esti horgászat históriája nagyszerűen ráillik ezekre a lassan hömpölygő riffekre.
Megjelent két videótok, az egyik egy élő felvétel, a másik egy animáció. Milyen módon jöttek létre ezek a klippek és kik voltak ebben segítségetekre?
A Mangalitza című számunkhoz készült próbatermi klipet egy kedves barátunk, Farkas Zénó Rolf készítette, aki nem mellesleg a zenekar design felelőse is volt. Szerencsére Zénó elképzelései kellően passzoltak nem csak a mi lelki világunkhoz, de magához a szám alapvetően egyszerű, mocsárban fetrengős, tanyasi feelingjéhez. Remek színészi képességeink révén két nap leforgása alatt vettük fel a jeleneteket. A forgatás alatt szerencsére senki nem szerzett komolyabb sérüléseket: a klipben látott bukfencet a közhiedelemmel ellentétben nem kaszkadőr hajtotta végre. Zénó rekord sebességgel vágta össze a videót, így februárban már kint is volt a zenekar első, minden várakozást felülmúló debütáló klipje. Az animációs klipet pedig Finnországból importáltuk. Antti Hursti a készítő neve, akit pár évvel ezelőtt ismert meg Jani, mikor pár napot kint volt. Antti miután megkínálta őt a sütijéből, megmutatta miféle videókat csinált ugyanazzal a stop-motion gyurmás technikával, és már akkor is nagyon bejött. Mikor a Gotham klipjét tervezgettük szóba jött, hogy valami animációs megoldás legyen, így megkerestük Hursti urat. Elég pepecs munka egy ilyen videót összerakni, a mi klipünkben úgy 100 munkaóra lehet, és körülbelül 4100 különálló fotóból áll. Szerencsénk volt viszont, mivel Anttinak volt éppen egy zene nélkül álló félkész klipje. Ezt gyúrta össze a mi trackünkkel, így elég gyorsan előállt a végeredmény, és mindnyájan nagyon elégedettek vagyunk vele. Ez amúgy a kacsacsőrű főhős kalandjának a harmadik epizódja, az előzmények két másik banda klipjeiként jelentek meg.
A hamarosan megjelenő Alpárfeszt UNDERGROUND című könyvel kapcsolatban kerestük meg a szerzőt, Sánta Lászlót.
Bár a Stoner Rock Blog Hungary-nak nem teljesen vág a profiljába a könyv minden szereplője, de szívesen támogat minden olyan zenei kezdeményezést, ami megmozgatja kicsit ezt a közeget.
Az előzményekről annyit érdemes tudni, hogy Tiszaalpár és környéke, egy kis aktív sziget hazánk kulturális kezdeményezői között. Sánta Zola, és Riverside Booking által fémjelzett minden évben megrendezésre kerülő Alpárfeszt, és az általa szervezett számtalan klub koncertnek köszönhetően született baráti társaságról, zenekedvelő közösségről szólhat ez a könyv. Ezeknek a történeteknek az összefoglalója, megörökítője Zola testvére, Sánta László.
De, hogy ne találgassunk a könyv tartalmáról, ezért kerestük meg pár kérdéssel a szerzőt.
Kedves Laci mi inspirált arra, hogy a környéken zajló zenei események meg legyenek örökítve az utókor számára?
Olyan értéknek tartom a hazai underground zenei világot, a könyvben is ,,papírra vetett” zenekarok történetét, illetve örökségét, amely nem veszhet a feledés homályába. Ne csak a mi személyesen megélt élményeinket tudjuk általa újra megélni, hanem olyan emberek is szívesen merüljenek bele ebbe a világba, akik esetleg már a jövő underground arcai lesznek, zenekarokat alakítanak, koncerteznek, ezáltal új lendülettel töltik meg ezt a szférát. De olyanoknak is ajánlom, akik egyszerűen csak jót akarnak mosolyogni a zenekarok nem mindennapi történetein.
Bár az igaz, hogy Zolának és a segítőinek hála van miről „sztorizgatni”, de azért nem lehet kis feladat ezt egy könyvbe foglalni. Milyen körülmények segítették, vagy nehezítették meg a munkádat?
Kevés időm volt a munka mellett, viszont a tervek és a történetek bőségesek voltak. A legnagyobb segítő körülményt, maguk a zenekarok jelentették, illetve a fotósok, akiket a képek miatt ,,háborgattam”.
Mi lesz a könyv tematikája? A sztorik, a zenekarok, vagy az események fognak benne jelentősebb szerepet játszani?
Az Alpárfeszteken fellépő zenekarok mindegyike egy külön fejezet. A bandák és a CREW sztorijai a fő csapás.
Az előzetes borítón szerepel már négy zenekar, a Burning Full Throttle, Apey And The Pea, Don Gatto, és Baron Mantis. Ha nem titok megtudhatnánk többet a könyvben szereplőkről?
Horváth István ,,Pityesztől” Zahorán Csabáig, a KIES-től a Volume Feederig nagyon sokan megjelennek a könyvben. Véleményem szerint, aki szereti a magyar underground zenét, annak nagyon kedves olvasmány lesz ez a könyv, amelyben azért a metál zenekarok dominálnak.
Mikor jelenik meg a könyv?
Jelenleg a tördelői munka zajlik a kiadónál. Reméljük, hogy minél hamarabb a kezünkben foghatjuk!
Milyen formában lesz elérhető a könyv, illetve, majd hol kerül terjesztésre?
A kiadó hivatalos weboldalán, az undergroundbolt.hu-n megrendelhető lesz, továbbá az Alpárfeszt Underground könyv facebook profilon és az undergroundkonyv@gmail.com-on is igényelhető. Emellett reméljük, hogy minél több Alpárfeszttel kapcsolatos zenei rendezvényen is elérhető lesz az érdeklődők számára.
Pár száz meghajtogatott kishajóval, tekeredő magnószalagokkal és pillanatonként megállított mozdulatokkal mesélik el a Képzőművészeti Egyetem hallgatói, hogyan is értelmeznek egy The Royal Freak Out dalt.
Idén másodszorra, a koronavírus nehézségei ellenére is létrejött a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Majdnem Híres Rocksuli közös projektje, melynek keretében Révész László csoportjából fiatal képzőművészek válogattak a beküldött dalok közül. Idén öthöz készítettek videót, teljes művészi és kreatív szabadsággal. Magyar Dóra és Sánta Aliz választása a Walrus Factory-re esett, aminek a The Royal Freak Out iszonyúan örült, a nagylemez megjelenésekor szerettek volna erre klipet forgatni, de a dal pont annyira nehezen megfogható, mint egy igazi rozmár. Dóra és Aliz viszont vették az akadályokat.
“Szerintem a MHRS és az MKE közös projektje egy remek lehetőség arra, hogy a festészetet tanuló hallgatók másban is kipróbálhassák magukat” – mesélte Aliz. – “Nekem ez volt az első évem a Képzőn. Az első szemeszterben készítettem kétperces kisfilmet egy nagyon kedves barátnőm, Mucsi Ágota segítségével. Ágota egyébként a klipnél is segített az utómunkában, amit köszönök neki. Középiskolában is festészetet tanultam, több elképzelésem volt akkor is, amiket nem festményként készítettem el, ezért is örültem a lehetőségnek, hogy a kisfilm után ezúttal egy videoklipet készíthetek. Próbáltunk egy olyan koncepciót kialakítani, ami passzol a srácok zenéjéhez, de valamennyire a saját világunkat is tükrözi és remélem, ezt valamelyest sikerült is elérni. A papírhajókat egyébként a klipkészüléstől fellelkesült nyugdíjas ismerőseim hajtogatták velünk együtt. Kicsit túlzásba is estünk, ami a mennyiséget illeti, de legalább akadt tartalék, mikor pár menthetetlenül roncsolódott munka közben. Az egyetemen „forgattuk” de a vírushelyzet miatt egyes jelenetekhez szükséges fotókat otthon készítettük el. A vágást Dórival közösen csináltuk, video chatben. Korában nem igen készítettem komolyabban animációt, így nagy élmény volt számomra.”
“Amikor Aliz felvázolta, az ötletét, és onnantól kezdve már egyértelmű volt, hogy szívesen csatlakoznék hozzá – tette hozzá Dóri. – Korábban nem volt közös munkám senkivel, ezért egy jó lehetőségnek gondoltam ezt, hiszen egy ilyen projekt teljesen más igényeket állít fel, az alkotókkal szemben. A kollektív munka, úgy gondolom gördülékenyen ment, a vírushelyzet ellenére is. Egy klip elkészítése, sokkal összetettebb munka, mint amilyennek elsőre látszik, különösen egy stop-motion technikával készült videó esetében, de pont ettől a procedúrától volt különleges számomra. Ennek a folyamatnak a megismerése meglehetősen hasznosnak bizonyult. Sokkal összeszedettebben, rendszerezettebben tudok gondolkodni, amit fontosnak tartok a jövőre nézve.”
A lányok megkérték Farkas Balázst, a The Royal Freak Out frontemberét, hogy üljön- álljon modellt a kisfilmben, amiről Balázs elmondta, hogy "Érdekes volt a forgatás, mert ilyen típusú munkában még nem vettem részt. Ráadásul több száz papírhajóval körbepakolva állni mozdulatlanul hosszú perceket elég nagy kihívás is volt. Szerencsére a munka gördülékenyen ment, együtt tudtunk dolgozni és nagyon türelmesek voltak a lányok." A zenekar abban a szerencsés helyzetben van, hogy a képzősök még egy dalukat, a New Transmission-t is beválasztották, ami szintén hamarosan elkészül. Közben a srácok új dalokon dolgoznak és készülnek a koncertszezonra, ami, reméljük, ősszel el is kezdődik.
Érdekes színtér a Dél-Amerikai. Zenei értelemben. Földrajzilag messze van, mint Ausztrália. A két elfogadott nyelv a Spanyol és a Portugál. Ráadásul a kultúrájuk is különbözik szinte az összes ismertebb, nagyobbétól. Misztikusabb, kegyetlenebb, legalábbis az átlag európai szerint. Pedig ez csak részben igaz, de ez egy másik blog témája.
Itthon alig ismeri ember Sergio Ch.-t, pedig Dél-Amerikában legalább akkora tisztelet övezi, mint az USA-ban és Európában Wino mestert! Egy zenei polihisztor a csávó. Írt már akusztikus lemezt, Stoner alapvetést, Doom klasszikust, stb. Tagja a Los Natas formációnak, az Ararat-nak, a Soldati-nak és persze szóló lemezeket is készít.
Lemezei nem csak azért különlegesek, mert egy kicsit más a hangzása, mint az átlagnak, hanem mert javarészt spanyolul énekel rajtuk és ettől a két dologtól (hangzás+spanyol nyelv) olyan atmoszférát juttat el a közönséghez, ami teljesen egyedivé teszi.
A Soldati idén megjelent lemeze a Doom Nacional sem szakít Serigio kapitány módszereivel. Nagyon jól kidolgozott témák, szép gitárdallamok (már amennyire lehet szép egy doom téma), a minimalista ének pedig tökéletesen belepasszol a dalok szerkezetébe. Nem egy pacsirta, vagy egy Zámbó Jimmy, de legalább nem próbál többnek tűnni, mint ami. A Doom Nacional egy nagyon jól megkomponált Doom album különleges hangulattal. Mindezt persze a South American Sludge Records gondozásában, ahol is szinte az összes Sergio Ch cucc fent van, meg még pár, ami szintén hasonló jóság! AMEN!
Szavak és hangok a sivatag merengve lüktető torkából, dűnék felett cikázó akkordok, tétován gomolygó füst, vagy izzó száguldás. "Let the truth be known, Get stoned!"
(Ha zenét töltesz le a blogról, kérünk, hogy 24 órán belül töröld, és ha tetszik, vásárold meg legálisan, mert az úgy jó. Köszönjük.)
Keresés
Belépés
Kommentek
lowlander:
Sziasztok! Jó lett a műsor, köszi az ajánlásokat! Amiket nem ismertem (Jerky Dirt, Occul... (2024.02.07. 06:47)StonerForgács 2024/1
Kommentek