Érdekes színtér a Dél-Amerikai. Zenei értelemben. Földrajzilag messze van, mint Ausztrália. A két elfogadott nyelv a Spanyol és a Portugál. Ráadásul a kultúrájuk is különbözik szinte az összes ismertebb, nagyobbétól. Misztikusabb, kegyetlenebb, legalábbis az átlag európai szerint. Pedig ez csak részben igaz, de ez egy másik blog témája.

 Itthon alig ismeri ember Sergio Ch.-t, pedig Dél-Amerikában legalább akkora tisztelet övezi, mint az USA-ban és Európában Wino mestert! Egy zenei polihisztor a csávó. Írt már akusztikus lemezt, Stoner alapvetést, Doom klasszikust, stb. Tagja a Los Natas formációnak, az Ararat-nak, a Soldati-nak és persze szóló lemezeket is készít.

 Lemezei nem csak azért különlegesek, mert egy kicsit más a hangzása, mint az átlagnak, hanem mert javarészt spanyolul énekel rajtuk és ettől a két dologtól (hangzás+spanyol nyelv) olyan atmoszférát juttat el a közönséghez, ami teljesen egyedivé teszi. 

 

A Soldati idén megjelent lemeze a Doom Nacional sem szakít Serigio kapitány módszereivel. Nagyon jól kidolgozott témák, szép gitárdallamok (már amennyire lehet szép egy doom téma), a minimalista ének pedig tökéletesen belepasszol a dalok szerkezetébe. Nem egy pacsirta, vagy egy Zámbó Jimmy, de legalább nem próbál többnek tűnni, mint ami. A Doom Nacional egy nagyon jól megkomponált Doom album különleges hangulattal. Mindezt persze a South American Sludge Records gondozásában, ahol is szinte az összes Sergio Ch cucc fent van, meg még pár, ami szintén hasonló jóság! AMEN!