A francia Red Sun Atacama bemutatkozó albuma, a Licancabur bennem elég mély nyomot hagyott. Nem is értem, miért nem írtam róla anno!? Szinte berobbant a lejátszómba és a hallójáratomba az a punkos, nyers hangzású album, ami a Stoner rock kezdeti idejét idézte meg. Ráadásul nem csak a hangzás volt jól eltalálva, hanem a dalok is rendben voltak! 100% Desert punk rock volt.
Kicsit féltem az új albumtól, pedig nagyon is vártam rá. Arra gondoltam, hogy az lesz, mint nagyon sok kezdő bandával. Készítenek egy ragyogó debut lemezt és utána kivész belőlük minden ösztön, csak arra koncentrálnak, hogy készüljön egy hasonlóan jó album. Éppen emiatt nem figyelnek oda a dalokra. Nem dalokat írnak, hanem számokat. Nem tudom, ez átjön-e? Mindegy is.
A Red Sun Atacama új lemeze június 17-én fog megjelenni DARWIN cimmel. A Mars Red Sky csapat által alapított Mrs Red Sound kiadónál megjelenő album nem váltotta be félelmeimet. Maradt a nyers valóság, a punkos lendület, a hangzás nagyon vastag és ismét telt lett, de azért sok minden változott is. A dalokba bekúszik a psychedelia, némi lebegés. Ezek a nyugalmas részek szellőssé, emészthetőbbé teszik az amúgy igen tömény anyagot. Megérte várni és közben kicsit félni ez alatt a 4 év alatt. Úgy gondolom, egy szavunk se lehetne, ha minden zenekar ilyen "második" albummal jönne ki, mint a Red Sun Atacama. AMEN!
A COVID miatt sok zenekar nehéz helyzetbe került. Gondolok itt most főleg a koncertezésre.
Ti mit csináltatok ez idő alatt?
MR: Fú, rengeteg csípőspaprikát ettünk meg fokhagymát és sok gyömbér(sör)t, jégert ittunk, vagy whisky-t, így hellyel-közzel átvészeltük egészségeben az egészet. Mentálisan nem volt könnyű az igaz, de azért a maszkolás, a kijárási korlátozás ellenére, próbáltunk zeneileg összehangoltak maradni. Ritkábban de zajongtunk, dalokat raktuk össze, szövegeket írtunk, hangszereket próbálgattunk, vagy épp építettünk. Felújítottunk a próba helyet, hogy otthonosabb legyen, és tartottuk egymásban a lelket.
Ha jól tudom volt egy sajnálatos baleset is, ami miatt még azt a kevés fellépési lehetőséget is lemondtátok.
MR: Igen, miközben Feri egy nénit próbált átkísérni az úttesten - mert ő ilyen - egy csöves elakarta lopni a néne táskáját. Feri utána rohant, és majd egy fél évig üldözte! Aztán rátalált Rómában, ahol a csövesünk, a táskában talált lábkrémet próbálta pizzaszószként eladni egy étterembe. Szerencsére a nagy dulakodás után, amiben Ferkónk is megsérült sajnos, sikerült lefülelni a tolvajt. Azóta Kőbányán díszpolgár lett, és ingyen kap egy évig feltétet.
Valójában, egy héttel a 2021-es Alpárfeszt előtt, Ferivel történt egy elég csúnya létrás baleset, ami miatt megsérült az bal keze, így lemondani kényszerültünk a bulit. Nem részleteznénk, de elég ijesztően nézett ki utána, de szerencsére most már jól van, és szebb, mint valaha! Mármint a keze, nem Feri! �
Változott-e a hozzáállásotok a dalszerzéshez ez idő alatt?
MR: Szerintünk nem. Talán, hogy több időnk volt, többet is agyaltunk a dalokon, már néha lehet túl sokat is. � De ötletből sosincs hiány, mindig van egy riff, amit leüthetünk! Meg amíg lesz, addig csináljuk is. Ha más nem, magunknak a pincébe! (hehe)
Lesz-e változás az új daloknál? Hangzásban, témában?
MR: Na igen, ez mindig jó kérdés. Olyan, hogy jó hangzás lehet nincs is. Mi mondjuk mindig szeretünk valamit variálni, tesztelni, aztán vagy meghagyjuk, vagy nem. Most, hogy hárman vagyunk, fontos volt azért, hogy megtaláljuk a „saját” hangunkat (főleg Csabiét �), de nem tartott sokáig szerencsére. Meg hát nem is vót, előtte se! � Valamiféle változás persze mindig van. De, hogy most ez jó vagy sem, majd mindenki eldönti maga, ha meghallgatja a dalokat! Amit előre is köszi!
Tervek a jövőre nézve?
MR: A világ megváltó terveink mellett, próbálunk, minél többet koncertezni! Jaja, sablon, de ez jutott most így elsőnek eszembe.
Mi a véleményetek a mai magyar zenei underground helyzetéről? Én úgy látom, hogy a külföldi zenekarokhoz képest túl sokat nyavajgunk. Nem csak a COVID-os időszakra gondolok. Máshol teszik a dolgukat, dalokat írnak, online koncerteket szerveznek, sőt a svéd Mustasch zenekar egy tó partján koncertezett, ahol a hajókról nézte őket a közönség esetleg egy nyitott kamionnal járta Göteborg utcáit! Ez nálunk mikor valósulhat meg? Mármint a kreatív hozzáállás és a rinya elhagyása?
MR: Hmm, lehet… Egy a titkok, sok sört kell inni! Tüskével! Komolyabbra fordítva, mi nem nagyon foglalkozunk ahogy te mondod, a „rinyával”. És ezzel nem csak mi vagyunk így itthon. A mi zenei közegünk, ha lehet így nevezni ezt a valamit, mindig segített egymásnak, húztuk egymást, jó volt a kapcsolat, stb… Legyen az zenekari, koncert szervezős, rádiós, vagy blogos szinten. De egyre több kiéhezett banda ébredezik, szóval mi is megyünk előre… A Mustasch-ék meg bolondok, nem várhattunk tőlük mást. Kellenek is az ilyen inspiráló arcok, na ők teljesen azok!
Legközelebb hol lesztek hallhatóak, láthatóak?
MR: Várunk mindenkit szeretettel május 14-én az S8-ba, ahol lesz még rajtunk kívül a Deres, a RedA, és a Eugene Tooms.
Áhhh végre itt van, megkaptam a promo anyagot! Gonosz-kaján vigyor terpeszkedett az ábrázatomra, ugyanis meghallgathatom, magamba szívhatom, megemészthetem az Ecstatic Vision új anyagát. Nem hazudok ha azt mondom hogy a korábbi Ecstatic Vision anyagok is nagyon tetszettek.
A Hawkwind, a Monster Magnet, a The Stooges, és a korai Amon Düül II zenei ösvényén haladó, amerikai, pennsylvaniai illetőségű, négytagú zenekar munkássága ismét nagyon magával ragadott. A stílus? Hát nagybetűs HEAVY PSYCH, ami a csövön kifér. Ami ennek a stílusnak a jellemzője, azt a srácok maximálisan hozzák és érzik.
Van itt minden, űrkáosz, atomvillanás, óriásgombák között száguldó ósdi furgon, ilyen képek villantak a szemeim elé miközben szobám falait betöltötte a masszív psychedelikus hangzás, és az acid rockos hangulat. Ahogy hallgattam a zenét, kitárult a korai 70-es évek, homályos gitárhangzással, gonosz „káosz” riffekkel teletűzdelt, zúzós, de mégis elnyújtott dobtémákkal operáló psychedelikus zenedoboza. A vokál is teljesen rendben van, kissé távolinak, ködösnek, tűnik néhol, de itt és most a hangszereké a döntő szó, az ének csak ki, vagy éppen rásegítő szerepkört tölt be.
Az album teljes mértékben átvette az irányítást az érzékszerveim felett. Jár a láb, bólogat a fej, lúdbőrözik a kar, totálisan transzba estem. Nem vicc, s miután a végére értem elégedetten csettintettem a nyelvemmel, EZ IGEN, így kell ezt csinálni, nem kell ide se drog, se alkohol, maximum egy kis kávé még, aztán uccu neki még egyszer, hadd szóljon! Le is tekertem kétszer az albumot egymás után, közbeiktatva egy kis kávépauzát, majd neki is álltam körmölni ezt a kis szösszenetet. Mire másodjára végére ért a cucc, már végeztem is a pötyögéssel. Az anyag nem hosszú, cirka 35 perc, ha jól számoltam, de ennyi éppen elég is ebből a zenei révületből, transzba esésből, vagy mégsem? Döntse el mindenki! GEGI PCZ
A számomra kimondhatatlan nevű Svéd zenekar, a Besvärjelsen május 27-én fogja kiadni az Atlas nagylemezét. Vonakodva álltam neki meghallgatni. Az előző cuccaik nem igazán értek el engem. Ott volt mindig a látómezőm szélén a zenekar, de ott is maradt. Nem akarta megkedveltetni magát. Azért mégis csak tettem egy próbát.
A jól bevált módszert alkalmaztam, háttérzenének raktam be, miközben csináltam egyéb dolgaimat. Ha tényleg jó az album, akkor megragad, még akkor is, ha épp mást csinálsz. Azt vettem észre, hogy mikor lejárt a lemez, újra beraktam.
A zenekar most erre az lemezre csupa nagyszerű témát pakolt fel. Tele van jobbnál jobb riffekkel, dallamokkal. Tisztán szól, van mélysége és van kiterjedése is. A stílusukra mondhatnánk azt is, hogy Melodikus Doom, de igazából sok a folkos elem, a klasszikus és a progresszív rock, ráadásul néha a hangulatába becsúszik némi punk is. Azonban ami leginkább megfogott, azok a dallamok. Néha olyannyira nagyívűek és pátosszal teliek, mintha egy nagyzenekar játszaná őket. Egy percre se lesz nyálas, esetleg giccsesen geil, hanem inkább felemelő és büszke. Lea hangja szép, erőteljes. Nem érezni azt, mint oly sok női énekesnél, hogy csak azért írt valamit, hogy megmutassa, hogy magas fejhangokon is faszán tud énekelni. Ezt a fajta "operáskodó" ripacskodást nem szeretem. A Besvärjelsen-nél ezt nem érzem és ettől lesz az egész élő, a szó legszebb értelmében.
Az Atlas egy jól megírt és jól előadott lemez, amit élvezet hallgatni bármikor! Május 27-től tegyetek vele ti is egy próbát! AMEN!
Great Rift's excellent album Utopia, has just been released! Speaking of which, an interview was made with Thomas, the band's guitarist / singer. Read it!
As far as I know, there have been some personal changes in the band recently. Would you tell us who the new members are and how did you find them? How much did they get involved in writing the new songs?
- Yes, that's right. Klaus has been on drums since the beginning of 2019. So not really new in the Band. Andi on lead guitar joined the band in summer 2020. Klaus is my younger brother, so I know him since he was born ;-) And Andi is an old friend of Klaus and mine. Both of us played together with him in different band projects bevore. After David left surprisingly the band, Andi offered to play the lead guitar. Klaus and Andi have contributed to the songwriting for UTOPIA.
The tittle of the new album is Utopia, which is pretty straightforward. What’s the album about and what is the concept behind it?
- UTOPIA is a conept Album which describes a remarkable journey through Space, to a planet called "UTOPIA". It's a place where one of the deepest wishes of humanity will be granted: Everyone is able to be completely themselves. This piece of music is a guide to an individual journey through the inner self, and gives the courage to reflect on the music and yourself. The concept of time is irrelevant, this journey can be repeated at any time. We constantly return to the starting point of a new development, und "UTOPIA" becomes our steady road map of reflection. Passing by stellar constellations explored in details, emotions and visions, this album is for everyone who is seeking to evolve constantly to a new version of themselves, despite a steady moving world.
What was the defining moment in your lives, after which you said to yourseles „I have to play music”? What band or album brought out this from you?
- Hmm, hard to say or remember, ha I've early listened to different punk bands, from and through friends. But when I learned to love bands like the Doors, Jimi Hendrix, Black Sabbath or the Stooges with around 17 years, I probably decided inside myself, that I wanted to play in a band. I also started playing electric guitar around that time.
Your music is powerful rock music from the very beginning and it only gets better from record to record. How the songs are born and how the final version is formed?
- Thank you! We actually write on songs all the time. Everyone brings to the rehearsal room whatever comes to their mind. Some things are also created by simply jamming in the rehearsal room. As mentioned, I had this concept idea for UTOPIA. We just putted together, what we thought what fits for this concept.
I'm curious about the sound of the new album. I have Vesta on Vinyl and I have to say it is one of the best sounding pieces in my collection. What were the technical conditions for the recording process?
- Well, first of all we simply exchanged the sound engineer and producer after Vesta. Hannes Mottel recorded the album with us. He was with us in the rehearsal room for the final songwriting sessions. Gave us input and suggested us a recording concept we haven't done bevore. We recorded the songs live. And then we re-amped the tracks. So we were able to work after the recording on the sound, the solos, transitions, etc. That was a lot of fun.
There are musicians who live so much in the past that they refuse to notice that we are already in the 21st century. Your music isn't „modern” either, but I think your sound is very much today! Is this conscious?
- We put a lot of thoughts into the sound for UTOPIA. We also tried out a lot before the recordings started and worked on the sound. Of course, Hannes also had a big part in the fact that the album sounds the way it is. Overall it's just a mix. We know where our roots come from, and we also know what is possible with old equipment in combination with new stuff.
What was the most unpleasent experience that you’ve had on stage?
- In an old band of min, the sound ingineer from a festival just turned off the electricity for us. But not because we were bad, because they just weren't on time schedule anymore. That was unpleasent.
Who would you like to play with if you could name any band, at any era?
- I have already fullfiled one of my biggest dreams. I was allowed to open the 50 years anniversary concert of MC5 in Vienna with Great Rift. Only Wayne Kramer was in the band from the original lineup. So I'd probably like to play with MC5 again, but this time in 1968! And it would be the best if the Stooges would also play on that day, no matter where.
Szavak és hangok a sivatag merengve lüktető torkából, dűnék felett cikázó akkordok, tétován gomolygó füst, vagy izzó száguldás. "Let the truth be known, Get stoned!"
(Ha zenét töltesz le a blogról, kérünk, hogy 24 órán belül töröld, és ha tetszik, vásárold meg legálisan, mert az úgy jó. Köszönjük.)
Keresés
Belépés
Kommentek
lowlander:
Sziasztok! Jó lett a műsor, köszi az ajánlásokat! Amiket nem ismertem (Jerky Dirt, Occul... (2024.02.07. 06:47)StonerForgács 2024/1
Kommentek