Default style- Alternative style

A kezdet és a Vég

Ismételten egy olyan banda, ahol a tagok nem szépek. Mégcsak nem is sármosak. Sőt...A zenéjük viszont nagyon finom. A nevük Omegalord.

 2001 a megalakulás dátuma és 2005-ben jöttek ki, két demo után a Hammer Down nagylemezzel.

 A zenét nagyon sok helyen Heavy Metalnak aposztrofálják, de szerintem itt többről van szó. A hagyományos értelembe vett hevimetál nem is bukkan fel szinte sehol. Leginkább laza stoner, rock/stoner, metal egyvelegről van szó. Néha Motörheadesen zúznak, máskor, mint például a demón szereplő Not Gonna Die-ban a Venom Prime Evilje köszön vissza. Rendszeresen visszahallani lehet az Orange Goblint, Spiritual Beggarst. Jól eltalált Refrének és nagyívü szólók is jelen vannak egy - két helyen. És ez így van rendjén.

 Ha valaki bele akar hallgatni annak itt a link:Omegamájas

 Igyatok sok sörunicumot és hallgassátok az Omegalordot. Get Stoned!

 UI.:Ha esetleg valakinek megvan az első demójuk, azt megköszönném.

Négyötvennégy

  Joshibarát megígérte, hogy jól fog viselkedni, ezért feldobom (nemcsak) neki a kért cuccokat:

454 - Satanic Widescreen

454- Maybe Legendary (Vynil)

Egészségetekre! Get Stoned!

Buli


Delírium | Budapest VII., Kertész u. 33.
2009.09.05. szombat 20:00 | 500 Ft
21:00- Memories' Garden
22:20- Son Of A Bitch

 

 

 

 

 

 

Get Stoned!

stoner, stonerrock, stoner rock, stoner blog, stonerblog, stonerrock blog, stoner rock blog, stonerrockblog, stoner metal, stonermetal, space rock, spacerock, sludge, sludgerock, sludge rock, southern, southernrock, southern rock, magyar bandák, doom, doom metal, doommetal

 

Bónusz jegy valami zörgéshez. (Ez Most Mi?!)

Uppsala. Jó messze van. Ha Svédországba kerülnék, biztosan odaköltöznék, mert nagyon erős ottan a zenei élet. Bár alig van ott nap, plusz fél évig homályos van, de biztosan van valami a levegőben. Remélem unicum gőz.

 A 454 egy szar nevű együttes, viszont legalább a zenéjük jó. Ez amit most kaptok a '99-es demójuk a Free Ticket To The Rumble és ehhez képest eléggé erősre sikeredett.

 Egy olyan nótával kezdenek, ami bármelyik válogatáson megállná a helyét, ennek ellenére is a többi dalhoz képest is csak egy nagyon erős Stoner szerzemény. Semmi allűr, semmi " majd mi megmutatjuk". Rendesen hozzák amit az ember elvár.

 Na a Swampthing már kezdi felpörgetni az agyat. Kellemes csörgődobos megoldások, a refrén meg már majdnem Britpop. He-He! És igen a Radio Murder pedig meglep és megaláz mindenkit. Reggae/Stoner! Na ehhez mit szóltok? Elég erősen a Clash jut az eszembe róla. Kurva jó! A csavar mégsem ez. Ez a szám a végére teljesen átmegy Doomba. Olyan dúúm katarzissal végződik, amit egy jónak mondható fájdalombrigád a magáévá tenne. A Hollywood 10-nél pedig amelyik csaj nem rázza a fenekét, az süket. Az Over And Nowhere-ben némi rag-dollt hallok ki, némi David Lee Roth felhanggal, bár lehet hogy ez az én perverzióm. Azonban a zene közel sem Glamrock.

 A Lángoló Éden egy Stoner musicalban is elférne. A negatív hős áriája vagy mi. Elmondja mi bántja, közki a tényeket, persze elferdítve és megtervezi a bosszút. Majd elénekli, milyen jó lesz neki, ha majd a főhős kelepcébe kerül. Ámbátor egy musical és egy Stoner musical Főhőse és Negatív hőse felcserélődik. Vagy nem?

 Az utolsó két szerzemény nagyon magabiztosan hozza az egész album színvonalát és ez így van jól. Ha jók lesztek, fedobom a csapat nagylemezét is és a vynilt is.

 Get Stoned!

Varacskoljunk együtt!

    

 

 

 

Itt van ez a végtelenül kedves állatka és a kékkel fedett terület az élőhelye. A mi vaddisznónk kicsinyített mása. Távolról aranyos, de közelről elég ocsmány egy teremtés. Eszik ez bogarakat, gyökereket; elég igénytelen. Állítólag, ha felbosszantják, védi a családját, elég nagy kalamajkát tud okozni kicsinyke, ámde gusztustalan testével. Pekarinak, egyes nyelvterületeken javelinának hívják.

 Amerikában élnek olyan elvetemült emberek, akik elkezdenek zenélni, majd találkoznak valami szittyós helyen és elhatározzák, hogy zenekart alapítanak. Nagyon rondák és úgy döntenek, ehhez mérten ilyen zenét is fognak játszani és ha mindez még nem lenne elég, Javelinának keresztelik a formációt. Tökéletes a csillagok összeállása arra, hogy felfigyeljünk rá. Hála a Jóistennek, a lemezborító se egy Mona Lisa.

 Túl sok volt nekik a mocsárgáz, mert szerintem odavannak a fiúk. Főképpen a Weedeater és a házilag gyártott tömény hatott rájuk, meg persze az a rengeteg növény, amit még a húslevesbe is belepakolnak a petrezselyem zöldje helyett.

 2009-ben megjelentettek egy második nagylemezt is Beasts Among Sheep címmel, ha megszerzem megosztom veletek, mert a bemutatkozó album után szinte kötelező meghallgatni.

 A Javelináról nem szeretnék külön számokat elemezni, mert nincs értelme. Viszont aki bele akar hallgatni, annak itt van a Disznóól. És ha valaki kíváncsi arra, hogy néznek ki a srácok, íme itt egy kép róluk:

 Kezit csókolom, ennyi: Get Stoned!

 

 

süti beállítások módosítása