Bob Balch (Fu Manchu),Gary Arce (Yawning Man), Alain Johannes, Tony Reed (Mos Generator), Mario Lalli (Fatso Jetson), Per Wiberg (ex-Opeth), Bill Stinson (Yawning Man), Nick Oliveri, Lisa Alley és Ian Graham (The Well). Szerintem ezek a nevek garanciát jelentenek bármilyen albumnak. Még külön külön is, nem hogy így együtt. Bátran ki lehet hát jelenteni, hogy a Big Scenic Nowhere egy Supergroup.

Bob Balch és Gary Arce kezdetben egymásnak dobáltak át témákat, amibe a későbbiekben beszerveztk a haverokat. (Nekem is lehetnének ők a haverjaim közt.). Ebből egy hatalmas éterközi jam lett. majd késöbb lemez. Az anyag teljes kereszmetszetét mutatja a Deser rock és Stoner rock világnak. Megtalálható az albumon az abszolút HC-s The Paranoid-tól kezdve a lebegősebb Hidden Wall-on és a En Las Sombras-on át a Desert rock témás Then I Was Gone-ig minden. Mostanság erre a fajta zenére inkább mondják, hogy alternatív, vagy azt hogy experimentális. 

Úgy vélem, hogy aki odáig van a desert Sessions, QOTSA, esetleg a Yawning Man dolgaiért, annak ez nagyszerű csemege, viszont aki csak ismerkedni akar ezekkel astílusokkal, az ne ezzel az albummal kezdje el. 

A lemez január 31-én fog megjelenni a Heavy Psych Sound Records gondozásában.

Már most leszögezem, hogy az egri Bring Me Gree (BMG) december közepén megjelent demója tényleg demó. Minőségben nem éri el egy rendes studió szintjét, de itt most nem is ez volt a cél. Élet jel adás. Az, hogy velük is számolni kell a magyar stoner (?) porondon.

 A demó címéből - Asztronauta - következtetni lehet, hogy itt bizony magyar dalszövegek annak. Ebben a stílusban nem nagyon hallottam még magyar éneket. Ezért különösen nagy tisztelet! Merték és megtették! 

 

Ahogy ők állítják, alternatív/stoner zenét játszanak. Van itt kérem szépen 1000mods, groove, southern és miegymás, mi fülnek kellemes. Az anyagon van még mit javítani, de látom, illetve hallom bennük a fejlődést. Van bennük alázat a zenével szemben, ami kevés bandáról lehet elmondani. Hosszú út áll még elöttük, de az első lépések nagyon jól sikerültek. Remélem, hogy ezt a három számot és még jó párat nemsokára egy jobb minőségben is élvezhetjük. Facebook. AMEN!

A Grasping Time idén jelent meg, mégse került fel a 2019. év lemezei közé. Nem azért, mert elfelejtettem, hanem mert számomra nem stabil az album. Azt a fajta progresszivitást, amit a Neurosis kezdett el és a Mastodon vitte tökéjre amúgy se az én asztalom, de elismerem tudásukat és hasznosságukat. A Vokonis ugyan még nem éi el ezt a szintet, de csak idő kérdése. 

Most jelenleg a psychedélia, a doom és a '70-es évekbeli rock körül mozgolódnak. Bátorkodtam azt állítani, hogy nem stabil az album, folyamatosan változik, ami sokaknak nagy örömet okoz. Én máshogy vagyok velük. Egyszer iszonyatosan bejön, pár óra múlva viszont már unom a csapongásukat, aztán másnap újra felteszem és élvezem a vibráló játékukat. És ez így megy, mint egy hullámvasút. 

Hát ezért nem kerültek oda a 2019-es zenekarok közé. AMEN!

Megjelent idén egy-két olyan lemez, amit már csak hivatalból is, a zenekar neve alapján is magasztalni kellene. Igen, volt idén egy Candlemass, egy Nebula, egy....sorolhatnám. Szó se róla, kitűnő lemezekkel örvendeztettek meg minket, azonban ez már már szinte elvárás tőlük. Nem újították meg magukat,nem feszegették a határaikat, megbízhatóan hozták, amit eddig is. Voltak azonban olyanok is, akiket most hallottam először és olyanok is, akik túlléptek önmagukon és végre rendes lemezzel jelentek meg.

 Voltak Magyar zenekarok is, akiket most fedeztem fel, pedig már régóta a porondon vannak és olyanok is, akik régi/új arcukat mutatták be. A Magyar zenekarokkal január elején fogok foglalkozni, most azonban a nemzetközi hadszíntéren nézek körül. Íme itt az én listám 2019-ből a teljesség igénye nélkül. Biztos van még jó pár zenekar, ami ugyan most kimarad, de év közben eszembe jut, az biztos.

A Svéd Ordos a 2017-es lemezük után idén jelentették meg a The End lemezüket, amin folytatják a doom és a stoner közötti lavírozást egy csipetnyi sludge behatással. Érettebb, összeszedettebb lett a produkció.

 

 Az Orosz Bongtower ugyanazt a zenét játsza, mint az összes olyan zenekar, aminek a nevében a "Bong" szócska szerepel. Az apropó, amiért is iderakom őket, az a magas színtű bemutatkozás. Weedeater és Dopethrone fanok előnyben!

 

 Észrevettem azt, amit szerintem már ti is; a német zenekarok tű pontos hangzását. A Redscale rock, a keményebb fajtából. Nem stoner, nem doom és nem valami hasonló. A berlini Redscale hatalmas dallamokkal és fantasztikus gitárjátékkal jött ki idén az új lemezen. A 2017-re ez nem volt jellemző, sőt. Mondjuk a zenészek tudása predesztináló. Sokan a fél heréjüket odaadnák, az ilyen énektudásért és hangszeres játékért.

 

The Red Widows. Amit 2017-ben produkáltak a Rising EP-vel, az maga volt a döbbenet. Ezek után nagyon vártam az új albumot. Teljesen más produkció fogadott. Bár a hangzás és a mogorvaság megaradt, azonban a stílus megváltozott egy kicsit. A Dead Witches és a With The Dead munkássága, amihez hasonlítható a Fuzzifixion. Lassú, vésztjósló, veszélyes zene ez.

 

A Brume felső ligás lett. Már koránt sem az a nyersebb megszólalású ösztön zene, amivel a Donkey albumon bemutatkoztak. Átgondolt, letisztult, elmélkedős zenét tartalmaz a Rabbit. Nekem már néha túl kiszámítható, főleg a vége felé. Nagyon elmennek The Gatering féle művész rockba. Ennek ellenére szívesen hallgatom esténként elalvás elött.

 

Jót tett Chritusnak, hogy kilépett a Goatessből és teljes idejét a Lord Vicar zenekarnak szenteli. Ezért is születhetett olyan mega kolosszus doom album idén, mint a The Black Powder. Egyszerűen a klasszikus Doom élvonalába röpültek 2019-ben. Akinek az idei Candlemass már nem tudott sok újat nyújtani, annak itt a Lord Vicar!

 

A Monolord idén fokozatot váltott. Tisztábban, ugyanakkor nyersebben szólalnak meg a mostani dalok. Átgondoltabb és dallamosabb lett. Doomster slágerparádé.

 

A Legba zenekart csak idén fedeztem fel a Hell albumuk révén. Nagyszerű mixtúrája a Sludge-nak, a Dark Rocknak és a Modern Metalnak. Ja igen, egy-egy pillanat erejéig még a grunge-al is kacérkodik. 

 

A Valley Of The Sun sokáig csak egy volt a tucat Kyuss kópia között. Most azonban nem csak egy zenekar, aki olyan zenét játszik, mint a Truckfighters, Kyuss, hanem Ők is a nagy elődök szintjére léptek. A stílus jegyek megmaradtak, de már egyéni hangon szólalnak meg. Van saját íze, bűze a zenéjüknek. Az Old Gods egy maradandó alkozás, ami nem fog elsülyedni az átlagos zenék közt.

 

Az Ecstatic Vision egy '70-es évkbeli rockzenét játszó jam zenekar. A Samsara Blues Experimenthez tudnám hasonlítani. A For The Masses albumuk egy szorakoztató, messzire repítő anyag lett. Minőségi zajongás. A hatalmas vintage hullám közül messze kiemelkedik.

 

A The Black Furs mély, sexi, sátánista blues/doom zenét játszik. Igen, ők a blues felöl közelítik meg azt, amit mások a Sabbath felöl. Nagyon sokszor a zajbrigád, a Today Is The Day jut eszembe róluk, merthogy a bluest zajosanés hipnotikusan művelik.

 

Ebbe a kategóriába tartozik a Mephistofeles is, azonban ők nem annyira zajosak, mint inkább nyersek.

 

A Sabba bemutatkozása igen csak erősre sikeredett. Gitár/Dob/Ének trió. Okkult stoner/doom. 

 

A svájci Hey Satan névválsztása fantasztikus, azonban a bemutatkozó albumukkal nem győztek meg. Az Orange Moon azonban telitalálat lett! A sok groove megbolondítja ezt a stoner metal halmazt. Jók a dalok. Szerintem koncerten nagyon tudnak varázsolni a srácok. Igazi koncert lemez született studióban.

 

A Duel is csak most ért be nálam. A ValleyOf Shadows album nyitódala a Black Magic Summer annyira betalált, hogy beleszerettem ebbe az ízig vérig hard rock zenébe. Azért a Thin Lizzy néha nagyon ott van a dalokban.

 

 Hát kb. ennyi lenne az én2019-es évem. Várom, hogy esetleg kinek mi? Írjatok bátran a Facebook oldalra, vagy a  stoner.hu@gmail.com mailre. AMEN

Minden valamire való Stoner, Blueser, Rocker idehallgasson! Ma jelenik meg hivatalosan a Moody Roots bemutatkozó albuma! Nagyon karcos, nagyon nyers, nagyon punk és nagyon blues! Ingyen is a tiéd lehet, de jobb lenne, ha elmennél egy koncertre és megvennéd CD-n!  https://www.facebook.com/muddyrootsrock/ AMEN!