Default style- Alternative style

Jönnek a gépek!

  A Room Of The Mad Robots egy igen hosszú név egy zenekarnak, azonban nagyon is jól tudjuk, hogy ez még nem jelent semmit. Azonban, ha a zene, amit ez a név takar annális inkább. Aki szereti őket, annak jó hireink vannak, aki meg még nem hallotta őket, az mossa ki a fülét és hallgatózzon, ugyanis a banda a következővel állt elő:

" Februárban fog megjelenni az első EP, amit Pt-vel készítettünk The Universe is Indifferent címmel. Ízelítőként a There Where People In The Bible című számot megtaláljátok a zenekar myspace és facebook oldalán, illetve innen le lehet tölteni:http://www.concertphotos.hu/letoltesek.html. A There Were People In The Bible, január 28.-án egy válogatás lemezen is megjelent az USA-ban a 272 Records gondozásában.
A következő egy évben még további három kislemez megjelentetését tervezzük. Az utolsó kislemez érkeztével ez a négy kislemez forr majd össze egy teljes egésszé. Tehát februárban EP megjelenés. Robots foreva’!!!"

 AMEN

Feszkóvas!

 

Úgy gondolom, hogy a Crowbar - Sever The Wicked Hand lemezéhez nem nagyon kell mit hozzáfűzni...

Sörr és Motorr

  A Budd egy zenekar, méghozzá ausztrál. A Bud egy sör és amcsi. A Jawa pedig egy motorkerékpár márka. A salakmotorosok körében népszerű és legendás.

  Régóta nem posztoltam semmit, de van egy nagyon jó mentségem. Két, majdan adófizető polgárral ajándékoztuk meg a Magyar Államot. Vincével és Irisszel. Most van némi szusszanásnyi időm és úgy gondoltam, bemutatom neketek azt az albumot, amit előszeretettel hallgatok mostanában.

  A Budd 1992-ben jött létre, kiadott pár demót és Ep-t, majd 1998-ban jegelték. Most 2010-re úgy gondolták a srácok, kiadnak egy lemezt. És lőn.

  A Jawa lemez nagyon izgalmas, stoner és lebegős részek váltogatják egymást, nagyon finom kohézióban, pusz még a nagyon minimál, de jól eltalált énekdallamok is összeállnak a zenével. Gyakorlatilag bármikor, akárhányszor lejátszhatod, akkor se lesz unalmas. Mindig találsz magadnak új és új felfedeznivalót.

 Esetleg, ha valaki birtokolja az alábbi Budd anyagokat, azt nagyon szeretném meghivni egy unicumra.

 Ecstatic Peace (92), Yak Fat (93), Naf (94), Prana (95), Ovit (98)

 Get Stoned!

Colour Haze

A nemsokára megjelenő új album előtt egy kis összefoglaló, hogyan jutott el idáig az 1994-ben alapított Colour Haze:

 

 

tovább »

(A) péntek esti buli

kb. másfél-két éve elkeseredetten figyelem, hogy az egyébként is tré hazai underground zenei élet, hogy döglődik. a klubok csak akkor engednek jázszani (nem, nem hívnak), ha pesti vagy (mert akkor nem kell benzinpénzt fizetni eleve), meg hívj még két bandát magatok mellé, és mindegyikőtök adjon el 10-20 jegyet elővételben, vagy fizess előre 120ezer Ft-ot és akkor lemehetsz játszani, meg ingyenes bulikon 10-20-an lézengenek, ha esetleg többen jönnek akkor nem fogy el egy rekesz sör sem, se cd-t, se pólót nem vesz senki, ragozhatnám, de gondolom azért ezzel mindenki tisztában van. katasztófa.

szóval nem sok reménnyel érkeztem meg egy nap után, melyet más okból kifolyólag kb. 1 éve vártam, és még csak közel sem úgy sült el, mint ahogy terveztem, szóval nem volt jókedvem, na. Gyerekkori pajtásommal Danával mentem, már csak ilyen (mivel elment az összes kedvünk nem csak a koncerttől, de úgy unblokk mindentől) 'csakazértis' alapon.

a hely hatalmas (R33), már nem a méreteit tekintve, de feelingre az volt, hogy mindig ilyen-e nem tudom, mert először voltam, de nem utoljára. csak sört lehetett kapni és pálinkát (és ha nagyon muszáj kólát). kb. 3x annyian voltunk, mint amit az erogén zóna  határai elbírnak, úgyhogy épp nem tapostuk agyon egymást, de családias volt a légkör. gyerekkori napközim jutott róla eszembe, az oroszlányi Fekete Bárány 666. számú vendéglátó-ipari egység ahol annyian nőttünk fel a 24 Ftos konyak kólák és a tizesek árnyékában. szóval otthon voltam.

Buso von Kobrára értünk oda, mindenféleképpen el kell mondjam, hogy élőben sokkal jobban szólnak, mint mp3-ban (jéé!). az ének egy hajszálnyit tompa volt, gondolom visszavették a magasat róla, hogy ne gerjedjen, szóval ezt sajnáltam egy picit, mert nem nyilt ki az énekhang egészen, ami azért baj csak, mert qrva fasza volt a buli, hatalmas volt az ének, és ettől meg még jobb lett volna az egész. a másik ami kicsit zavart, az az hogy néha nagyon elkapták egymást a hangszeresek, vágott a produkció, rúgott, majd ahogy fekvést váltottak szétfutott az egész és mivel úgy gondolom, hogy nem ritmus probléma volt, akkor valamelyik (leginkább gitáros) vagy nem volt behangolva rendesen (ez kizárt ugye), szóval méginkább vagy oktávra nem volt beállítva a gitárja vagy húzza a húrokat játék közben (ki nem, ha elkapja hév pár sör után zúzásnál) és ez ilyen modern, tisztább hangzásnál kijön. ezt nem baszogatásnak írom, csak építő kritikának, egyébként is ez az én véleményem, úgyhogy ki nem szarja le, right?

a következő, (nekem) záró banda a Cherry Bomb volt, hál Istennek sok csaj lejött rájuk vagy velük, végülis tök mindegy, de örülök, hogy voltak csajok is, mélyen dekoltálva, tetoválva, táncolva, nem csak mindig az a sok nagy darab szörös pacák(ok). a produkció ismét hatalmas volt, kurva jó ének (két bandából kettő, ez azért szokatlan abban az országban, ahol általában az lesz énekes, aki elkésik próbáról - énekest lehetetlen itthon találni, de most már dobost is), a zene is kúl volt, a csajos nóták (gwen stefani, pink, christina aguilera - remélem jól írtam) naggggyon sütöttek (hot!!!) így lecsupaszítva, az Audioslave Cochise száma sláger volt persze, amit pedig nagyon vártam az a Monster Magnet Powertripje volt. van vele egy kis gubanc, méghozzá az hogy a többi számmal ellentétben ez a szám nem jó fekvésben van játszva, az énekes hangja nem tud kitörni (talán nem is az eredeti fekvésben játsszák, de ez most tökmindegy), A csajos számok nyilván jók, a chriss cornell is megy mert ő tenor, a wyndorf meg megkockáztatom bariton, ez mély a vokalista hangjának. szóval vagy lejebb kell kezdeni és egy oktávval feljebb énekelni, vagy megemelni az egészet (vagy másikat választani, ahol fentebb énekel dave), hogy ez is süssön, mint a többi. egy feldogozás bandának minden száma sláger!

Igazi rokknroll buli volt, sok jó dallal, jó bandákkal, jó énekesekkel, dögös, szexi csajokkal,  jókedvű emberekkel, forró hangulat, full house, tánc, vetítés, úgyhogy kicsit visszatért a hitem, a pozitív, derűs hozzállásom, amit köszönök a zeneakaroknak és helynek. régóta elveszettnek hitt dolgokra leltem megint, köszönöm. a bandákat feltétlenül lessétek meg mielőbb mert érdemes, az r33ba is menjetek el legalább egyszer mielőtt valakinek szemetszúr, hogy ott emberek jól szórakoznak és bezáratja!

ui: másnap Dutchcsal (aka: FlDutchman, aki ott volt a bulin is) találkoztunk egy pedal shoot-outra, ami már hatalmas volt és dumáltunk, hogy vannak arcok akik ilyen kimondottan sztóner fuzz pedálokat (is) gyártanak és felvillant egy gondolat, hogy milyen állat lenne, ha lenne ennek a zenének saját szórakozó helye, bandái, barátai, élvezői, pedál és erősítő készítő technikusai (akik ellátják pedállal a bandákat és hasznosítják azok visszajelzéseit, így tanulva meg minél jobban a szakmájukat), hangtechnikusai. szóval az egész hétvégém ragyogó volt, annak ellenére, hogy sajnos kb. csak 2 percet töltöttem a napsütésben. köszi Dutchnak is mégegyszer, a fotók (amiket szintén Ő csinált a pedal shoot-outról) itt láthatóak, már csak mert vannak, akik szeretnek ilyeneket nézegetni.

...get stoned!

süti beállítások módosítása