Default style- Alternative style

Audiobreed

I Love Greek People!

Én már itt tartok. Amikor belegondolok, hogy mennyi görög stoner és hasonló kötődésű zenekar létezik odakint a Demokrácia bölcsőjében, akkor el kell gondolkozni, hogy létezik-e egyáltalán "diszkós" görög? Szerintem nem.


"Audiobreed were formed in 2008 in Athens, Greece. Their music combines influences mainly from Heavy Rock, Stoner Rock and Southern Metal.
After many live performances and a few changes in their line-up, they recorded their debut album titled "All Shades of Colours, but Only Red I See" in 2012.
Currently, the band keeps on writing new material and performing live shows."

Tehát már 2008-ban megalakultak és azóta folyamatosan koncerteznek. Igen, nagyon sok a Southern jelleg, esetleg némi sludge is bekerül a fűszerek közé a Stonerrel egyetemben. Mindegy is, ki mit hall ki belőle. A lényeg, hogy ez egy olyan lemez-előzetes produktum, ami  után a zenehallgató türelmetlenül várja a nagylemezt, aminek a cime: All Shades of Colours, but Only Red I See. 2012 vége felé fog napvilágot látni. Várjuk. Addig is itt egy tényleg vicces video:

http://www.audiobreedband.com
http://www.facebook.com/audiobreedband
https://www.youtube.com/user/tesoner7
http://www.myspace.com/audiobreedgr
http://www.reverbnation.com/audiobreed
http://soundcloud.com/audiobreedband
http://www.last.fm/music/Audiobreed

Hosoi Bros - Snörlökk

 A nem tudom milyen származású Hosoi Bros küldött nekünk egy vidijót, az Új Snörlökk névre hallgató 7" kororongról. Nagyon viccesek a fiú, a klipp meg mégaztán. Nagyon jó kis nosztalgikus thrash/stoner(?) keveréket nyomnak. Megemlitik hatásnak a Red Fangot, a Skeletonwitchet, a Torch-ot, meg még ilyesmi. 

 Egynek jó. Mondjuk. Ez még nem az a fajta zene, amiért pénzt adsz ki a kezedből. Aki viszont szereti a Red Fangot, az hallgassa meg, azt döntsön...Face,Camp

Goya - Demo

 Alapvetően a Világ két nevezetesebb Goya-t ismer. Akit mindenki ismer az nem más, mint Francisco de Goya spanyol festő és grafikus.  Róla azért nem nagyon mondanék semmit, mert aki nem ismerné, az rögtön keressen rá a neten, mert az általános ismeretekben benne kell hogy legyen, ha másért nem, hát az egyik nagyon gyakran használt festménye miatt. Előszeretettel használják Doom és egyéb okkult bandák ezt a képet. Saturnus felfalja gyermekét:

 

 

A másik Goya egy német hajó volt, amit a Szovjetek elsüllyesztettek 1945-ben 6000 Wermacht katonával és még egy-pár civillel egyetemben. Úgy tartják, ez volt a II: Világháború egyik legnagyobb tengeri katasztrófája.

 

 

Létezi Arizonában egy harmadik Goya is, ami egy zenekar. Helyi Heavy és Punk bandákból verbuválodtak össze. Közös metszéspontjuk a Sabbath, a Sleep, az Electric wizard és hasonló fajsúlyos bandák. Viszont nagyon is érezhető az Punk és a Metal, ahonnan jöttek. 

 

 

Szerintem a névválasztás nagyon rossz. Egyszerűen nem tükrözi, azt a produktumot, amit létrehoztak. Az is igaz, hogy a Boris-nál is el lehet ezt mondani. Nem véletlen, hogy a Boris-t emlegetem, mert valahogy mindig ők ugranak be amikor hallgatom a Goya demóját. Ebből azonban nem lehet messzemenően azt állitani, hogy egy Boris kópia, sőt. Egyáltalán nem is hasonlit a zenéjük, ami viszont közös, az nem más mint a dalokban végig ott lebegő punkos attitűd.

 Ellenben, de és egyáltalán, azonban is meg kell jegyeznem, egy az egyben Electric Wizard. Most nem kell legyintetni, meg huhogni, hogy ismét egy klón. Az, de már-már annyira jó, hogy nagyon. Mintha új Electric Wizard anyagot hallanál, főleg a Black Fire az, pedig ez egy gyors nóta, méghozzá éppen úgy, ahogy a nagy Elődök megkreálták volna. Talán a fent emlegetett punk hozzáállás végett lehet egy kicsit más, mint az EW.

 Ez a demo 5 dalt tartalmaz, és ez bőven elég is. Az emlitett gyorsabb Black Fire és az instrumentális Opoponax -on (milyen idióta szó ez?) kivül a másik három nóta hamisitatlan proto-doom tétel vastag riffekkel, elhaló, mégis erőteljes énekhanggal. Szép lassan kivájja a szivedet, megeszi a belső szerveidet és a maradékot felgyújtja, majd lehuggyozza.

 Esetleg tegyél vele egy próbát a bandcamp oldalukon. Nagyon sunyin kicsinálják a lelkedet! Meghaltok!

AMEN

Crossover, szandál sludge, sivatagi stoner és más finomságok egy blogbuli keretében

Ahogy a tavalyi Stonerblogos hepajra, úgy az ideire is az R33 báltermében került sor. Sajnálatos módon elég kevesen jöttünk össze a tegnapi mulatságra, amiről külön tanulmányt lehetne írni. Méghogy divat újra a stoner rock?! Mégha trendi is az irányzat, annyit megállapíthatunk, h. nálunk javarészt csak a külföldi stílusbeli bandákra izgul be a nagytöbbség (ezért tudott mind a Kyuss Lives!, mind a Red Fang telt házat csinálni), a magyar zenekarokat meg sokan nagy ívben leszarják. Holott nálunk is egyre erősebb ez a vonal, egyre több minőségi banda bukkan elő a föld alól, akik megérdemelnék a támogatást. Na de elég a rinyából, térjünk a lényegre!

Egy igen frissnek számító együttes, a Lost Again kezdte meg működését a deszkákon. A srácok még nagyon fiatalok, előttük az élet, s ahhoz képest, h. ez volt bemutatkozó fellépésük, abszolút meggyőzőnek bizonyultak. Stoner rockot játszanak itt-ott pszichedelikus és doomos behatásokkal tarkítva. Rövidke programjukba saját számok mellett egy Kyuss feldolgozás is befért. Már a koncert előtt napvilágot látott első EP-jük, le is lehet szedni Bandcampes oldalukról. Atom módon szóltak, igyekszem máskor is megsasolni őket, ha a közelemben játszanak. A Diomede Fuzzdirt mellett egy másik ifjonc stoner trió, amellyel számolni kell a jövőben mindenképp!

Az est második fellépője a Burning Full Throttle volt. Molnár Feriék háza táján történt néhány változás, amióta utoljára írtam róluk. Egyik az, h. nagy sajnálatomra megváltak Badarász Bélától (az okokba most nem mennék bele), aki a legfőbb hangulatfelelős volt a csapatban és minden egyes fellépésen állati jól megtalálta a hangot a publikummal (velem is, amikor megénekeltetett és nyakamba akasztotta a gitárját, na azok emlékezetes momentumok voltak!). Sajnos azt kell mondjam, távozásával kissé sótlan lett a brigád színpadi produkciója, ami fájó, mert amúgy iszonyat jó arcokról van szó, akiket tisztelek, becsülök. A repertoárt is illene már bővíteni, új számokat írni, mert annyi buli után már előre tudom, mi fog következni. De bizonyára tegnap azért álltak ki a jól bevált szettel, mert a Dűnéből és a Stonerise Portálról ismert Mundi Csaba személyében új gitárosuk van (ez a második változás, amiről szót akartam ejteni) és be kellett neki tanulnia a műsort. Kíváncsi vagyok, vele merre vezet majd az útjuk.

Harmadikként a Stoneblade foglalta el a deszkákat. A veszprémi társulat nem sűrűn koncertezik Budapesten, így tök jó húzásnak bizonyult lekötni nekik egy fellépést a Stonerblog bulin. Zeneileg nagyjából a Barbears és egy másik "köves" nevű csapat, a Stonedirt ugorhat be róluk, mint párhuzam. A basszeros, Dalmadi István rendre szandálban lép fel, mondhatni ez már hozzánőtt; egy haverommal ki is találtuk a Stoneblade-re a szandálas sludge elnevezést. :D Amúgy megbízhatóan gyalultak a veszprémi arcok a rendelkezésükre álló időben a menetközben elég rendesen megfogyatkozott közönségnek. Mindkét eddig megjelent minialbumukról ("Prologue" és "Metamorphosis") válogattak, így elhangzott a klipesített "The Jester" és "Family Affair" is, kár h. a "Have To Go", ami egyik kedvencem, ezúttal kimaradt.

Némi átszerelés után lapozhattunk a Head For The Sun produkciójára. Őket már nem nagyon kell bemutatni ezen az oldalon, kipróbált zenészek játszanak itten, amolyan kvázi hazai stoner rock supergroupról van szó. Most sem kellett csalatkozni bennük, egyenesen a sivatag közepébe repítettek minket ízes desert rockjukkal. Saját nótáik mellett most sem maradhattak el a feldolgozások, nyomtak Planet Of Zeust, Floodgate-et és még Spiritual Beggars-t is. Volt mögöttük háttérvetítés is, ami dobott a látványon nem kicsit.

Az uccsó fellépő a Beszélő Ló, vagyis a The Talking Horse legénysége volt. Ők is a Lost Againhez hasonlóan egy rendkívül fiatal feltörekvő társaság és megjegyzem, zeneileg ki is lógtak a sorból kissé (az elején a frontember be is mondta, h. ez nem stoner, de van benne az is). Ők inkább amolyan punk, metal, hip hop elemeket egyaránt felvonultató crossover cuccot nyomnak, hol a Refused, hol a Rage Against The Machine szellemét megidézve. Lelkesek, fiatalok, az irányvonal is alapjában véve szimpatikus, róluk is még hallani fogunk biztosan!

Öt darab, a maga stílusában remek bandát láthatott az a kevéske ember, aki benevezett a Stonerblog x-edik mulatságára. Legközelebb mindenki hozzon magával legalább 1 embert még pluszba! :) Hogy miért? Mert ilyen bulit lehet kihagyni, csak nem érdemes! :P

 

Mongoose - "We're Mongoose! Cobras can fuck off!" (EP 2012)

mongoose-cover-20121020.jpg

A facebookon már többször találkoztam a Mongoose-zal, levelezésünk témája pedig a most megjelent EP volt többnyire, amit most már teljes egészében publikáltak. Jól tették.

Szokásos terjedelemről beszélhetünk, négy szám került fel a netre, de a zenekar tervei között szerepel a CD-zés is, amit - hogy egy személyes gondolatot is befűzzek - nem szabad elfelejteni teljesen, jól jöhet még egyszer. A korábban hozzám eljutott előkeverések után végül kellemesen csalódtam a végső verzióban, szól minden különösebben kiemelendő negatív elem nélkül. Ami viszont engem is meglepett, hogy találtam némi hasonlatot egy másik magyar zenekarral, a dEScADOS, akiket még egy előző évtizedben kiadott demoval ismertem meg. Pontosabban szólva a hasonlat helyett inkább azt mondanám, hogy az egyes énektémákról valamiért eszembe jutott ez a zenekar.

Visszatérve az aktuális témákhoz, én azt mondom meg lehet vele barátkozni, és most már a mosonmagyaróvári csapat is beállt a sorba, akikre érdemes a későbbiekben is odafigyelni. De ezt döntse el mindenki maga, miután meghallgatta a Mongoose anyagát.

A zenéjüket itt találod meg.
facebook profil
stonerblog profil

süti beállítások módosítása