A Tongue egy belgrádi zenekar, illetve egy zenész Vladimir "Ripkid" Bizic, akit Bosko Mijuskovic (Jaibo, Straight Mickey and the Boyz) segit ki basszusgitáron, valamint a dobokhoz felkérte Vojin Klickovic-ot (36 Daggers, Euforia). Egyébként ő a felelős egyszemélyben a dalokért cakumpakk. 

Elméletileg, mint az kiderül az EP ciméből is, ez egy trilógia első része, amit a végén összeszerkeszt és fizikai formátumban is kijön 2013-ban. 

 A zene olyan, mint a boritó. Furcsa. Kicsit bohókás, kicsit laza, amolyan hc/punk lazaság. Valószinűleg ez abból ered, hogy Ripkid a hardcorepunk Lets Grow-ban szólógitározik. Nincs benne semmi stoner, de más se nagyon. Egyszerű rockzene ez és ennyi. Vidám hallgatnivaló unalmas ködös időkre. Nem rossz anyag ez, de meglátjuk, hogy ebből még két adag mennyire lesz majd tömény. 

Face, Camp (free download)

Svédek. Talán ennyi elég is lenne. Egy zenekar, ha svéd szinte 99%, hogy magas minőségű zenével rukkol elő. Bármilyen zenéről beszéljünk is.

 A Dödaren olyanfajta rockzenét játszik, amiben nagyon sok a 60-as, 70-es évek zenei hagyománya. Rengeteg groove és riff bukkan fel, annak ellenére, hogy a pszichedélia határát is surolják jócskán. Valaki progresszivnek is mondaná ezt a fajta zenét, én azonban nem érzem annyira összetettnek. 

 Ami még a javukra irható, az az, hogy svédül irták meg a dalokat. Egy csepp angol nyelv nincs benne. Baromi jó! Hangulatos. A Flyttar a bemutatkozó EP-jük és már itt lehetett érezni bennük a potenciált. Aztán most decemberben fog megjelenni Maen névre hallgató nagylemezük. Biztosithatok mindenkit, hogy nagyon fasza lett. Erre felkerült az Ep-ről a Guld nóta is. Annyi negativumot tudnék csak mondani, hogy néha már-már túl hosszúak a dalok. Néha olyan érzésem van, hogy egy darabon belül van még két, három dal. Ez legyen a legnagyobb bajunk.

A Dödaren egy olyan svéd formáció, amivel súlyosan számolnunk kell a jövőben.

"DÖDAREN was formed late 2010 by four devoted musicians in Gothenburg, Sweden. Their first EP, Flyttar In, quickly reaped attention in the realms of the underground blogosphere and was early accepted as stoner rock. It was compared to larger and more influential bands in the margins of alternative rock and swiftly received some dedicated fans in several corners of the world. Eric, Martin, Fredrik and Jon have prior to the formation of the group played in several different constellations in genres ranging from the softest blues to the hardest hardcore.

Spurred by the success of the EP, DÖDAREN gathered during the winter of 2011/2012 and recorded their debut Maen, further raising the level of ambition. The guys in DÖDAREN see themselves as moving through uncharted territories of style, and thus lets others do the categorizations. Some say they sound like the groovy rock that Clutch stands for, with just a hint of post metal added for good measure. Others proclaim that the recipe to sound like DÖDAREN would be to borrow some of the well known Gothenburg energy from Graveyard, steal some riffs from any great 60’s or 70’s rock band, add some boogie á la Thin Lizzy, mash it all together and wrap it up in a modern package with Swedish lyrics on top.

The well matured and full-bodied debut Maen delivers 52 stunning minutes of music; compromise or fear of breaking stylistic barriers completely absent. The album will be followed up by intensive live shows and continued creative mayhem in the rehearsal room throughout 2012. The album is recorded in Kanon Studios, Falkenberg, Sweden and mastered by Thomas Eberger at Stockholm Mastering (Raised Fist, Opeth, El Caco)"

Face, Camp, 

AMEN!

I Love Greek People!

Én már itt tartok. Amikor belegondolok, hogy mennyi görög stoner és hasonló kötődésű zenekar létezik odakint a Demokrácia bölcsőjében, akkor el kell gondolkozni, hogy létezik-e egyáltalán "diszkós" görög? Szerintem nem.

"Audiobreed were formed in 2008 in Athens, Greece. Their music combines influences mainly from Heavy Rock, Stoner Rock and Southern Metal.
After many live performances and a few changes in their line-up, they recorded their debut album titled "All Shades of Colours, but Only Red I See" in 2012.
Currently, the band keeps on writing new material and performing live shows."

Tehát már 2008-ban megalakultak és azóta folyamatosan koncerteznek. Igen, nagyon sok a Southern jelleg, esetleg némi sludge is bekerül a fűszerek közé a Stonerrel egyetemben. Mindegy is, ki mit hall ki belőle. A lényeg, hogy ez egy olyan lemez-előzetes produktum, ami  után a zenehallgató türelmetlenül várja a nagylemezt, aminek a cime: All Shades of Colours, but Only Red I See. 2012 vége felé fog napvilágot látni. Várjuk. Addig is itt egy tényleg vicces video:

http://www.audiobreedband.com
http://www.facebook.com/audiobreedband
https://www.youtube.com/user/tesoner7
http://www.myspace.com/audiobreedgr
http://www.reverbnation.com/audiobreed
http://soundcloud.com/audiobreedband
http://www.last.fm/music/Audiobreed

 A nem tudom milyen származású Hosoi Bros küldött nekünk egy vidijót, az Új Snörlökk névre hallgató 7" kororongról. Nagyon viccesek a fiú, a klipp meg mégaztán. Nagyon jó kis nosztalgikus thrash/stoner(?) keveréket nyomnak. Megemlitik hatásnak a Red Fangot, a Skeletonwitchet, a Torch-ot, meg még ilyesmi. 

 Egynek jó. Mondjuk. Ez még nem az a fajta zene, amiért pénzt adsz ki a kezedből. Aki viszont szereti a Red Fangot, az hallgassa meg, azt döntsön...Face,Camp

 Alapvetően a Világ két nevezetesebb Goya-t ismer. Akit mindenki ismer az nem más, mint Francisco de Goya spanyol festő és grafikus.  Róla azért nem nagyon mondanék semmit, mert aki nem ismerné, az rögtön keressen rá a neten, mert az általános ismeretekben benne kell hogy legyen, ha másért nem, hát az egyik nagyon gyakran használt festménye miatt. Előszeretettel használják Doom és egyéb okkult bandák ezt a képet. Saturnus felfalja gyermekét:

A másik Goya egy német hajó volt, amit a Szovjetek elsüllyesztettek 1945-ben 6000 Wermacht katonával és még egy-pár civillel egyetemben. Úgy tartják, ez volt a II: Világháború egyik legnagyobb tengeri katasztrófája.

Létezi Arizonában egy harmadik Goya is, ami egy zenekar. Helyi Heavy és Punk bandákból verbuválodtak össze. Közös metszéspontjuk a Sabbath, a Sleep, az Electric wizard és hasonló fajsúlyos bandák. Viszont nagyon is érezhető az Punk és a Metal, ahonnan jöttek. 

Szerintem a névválasztás nagyon rossz. Egyszerűen nem tükrözi, azt a produktumot, amit létrehoztak. Az is igaz, hogy a Boris-nál is el lehet ezt mondani. Nem véletlen, hogy a Boris-t emlegetem, mert valahogy mindig ők ugranak be amikor hallgatom a Goya demóját. Ebből azonban nem lehet messzemenően azt állitani, hogy egy Boris kópia, sőt. Egyáltalán nem is hasonlit a zenéjük, ami viszont közös, az nem más mint a dalokban végig ott lebegő punkos attitűd.

 Ellenben, de és egyáltalán, azonban is meg kell jegyeznem, egy az egyben Electric Wizard. Most nem kell legyintetni, meg huhogni, hogy ismét egy klón. Az, de már-már annyira jó, hogy nagyon. Mintha új Electric Wizard anyagot hallanál, főleg a Black Fire az, pedig ez egy gyors nóta, méghozzá éppen úgy, ahogy a nagy Elődök megkreálták volna. Talán a fent emlegetett punk hozzáállás végett lehet egy kicsit más, mint az EW.

 Ez a demo 5 dalt tartalmaz, és ez bőven elég is. Az emlitett gyorsabb Black Fire és az instrumentális Opoponax -on (milyen idióta szó ez?) kivül a másik három nóta hamisitatlan proto-doom tétel vastag riffekkel, elhaló, mégis erőteljes énekhanggal. Szép lassan kivájja a szivedet, megeszi a belső szerveidet és a maradékot felgyújtja, majd lehuggyozza.

 Esetleg tegyél vele egy próbát a bandcamp oldalukon. Nagyon sunyin kicsinálják a lelkedet! Meghaltok!

AMEN