Az amerikai Throttlerod zenekar 1999-ben jött össze először egy kis közös jammelésre és azóta is jelentetnek meg albumokat.
Eleinte amolyan lazább, stoneresebb muzsikát nyomtak, majd a 2006-os Nail albumon elindultak egy sötétebb, komorabb stoner stílus felé. Ez nem azt jelenti, hogy doom, esetleg drone dolgokat tesznek le az asztalra, egyszerűen csak arról van szó, hogy a régebbi dolgaik bulizósabbak.
A 2009-es albumuk a Pig Charmer, pedig nem is tetszik nekem. Pontosan amiatt, hogy azt szoktam meg a srácoktól, amit a debut Eastbound And Down (2000), illetve a Hell And High Water (2003) albumokon hoznak. A 2005-ös Starve The Dead EP-jük is nagyon jó, de nagyon kilóg a sorból, mivel ez a pár dal, ami ezen hallható jóval líraibb és érzelmesebb a többinél, viszont kiváló anyag!
Azért választottam a Hell And High Water lemezüket a bemutatásra, mivel ez egy "baszottjó" album. Ahogy Joshi szokta volt mondani. Szerintem ezt ő is komálni fogja, mivel itt a stoner épphogy jelen van, ellenben az egyszerűbb rockzene dominál. Minden számban érezni lehet némi Sleaze/Glam ízt, pont emiatt lett annyira lazzza, hogy a csajok bugyija is nedves lesz tőle. Azért megijedni nem kell, nem Hairmetálosok a csávók. Jó dalok sorakoznak egymás után, még az akusztikus dal is jól sikerült és nem lett nyálas.
Hűtsétek be a sört és az unicumot, mert erre a zenére bulizni kell!!! Úgyhogy csajok, elő a bimbóval!!
Get Bimbó!
