Kicsit érdekesnek találom ezt a Swéd négyest. 2001-ben hozták létre a HOA-t 2002-ben 3 nótát rögzítettek amit 2003-ban tettek közzé. Azóta ez a következő megmozdulás. Biztosra veszem, hogy jónéhány koncertjük volt és tudom, hogy még Németországot is megjárták. Ez viszont nem jelentené azt, hogy ilyen sokáig tartott, mire annyira össze tudták magukat szedni, hogy újabb anyaggal ékeskedjenek. Na sebaj, a hosszú várakozás megérte, mert elég profi anyagot adtak ki, amire az előző Ep-ről is felkerült 3 dal. 

 A The World Through Bloodred Eyes 8 számos és mindjárt az első nóta letaglózott. A stoner zenéhez hűen a hangzásuk tükrözi a '70-es évek hangulatát persze modern cuccokkal. Szóval amint elkezdtem hallgatni egy dolog élesen hasított kicsi kis koponyámba. Ezek skizofrének bakker... Olyan hangulatváltások vannak benne, mintha több személyiségű egyén írná a dalokat. Azért nem lehet minden nótára ráfogni, mert hozzák a stonerre jellemző témaköröket is, amibe nagyon ügyesen szövik bele a sludge-ot a doom-ot és a blues-t is. A hangulatváltások akusztikusba és elnyújtott dallamokba csap. Ilyen mértékben ez új volt még számomra, pedig elég sok zene megfordul nálam. Mire az album végére értem kéztetést éreztem, hogy újra és újra meghallgassam. Aztán megfogalmazódott bennem egy látvány amivel jellemezni tudnám a komplett kiadványt. Fülhallgatón hallgatva sokkal mélyebben átérezhető és ennek függvényében egy igazi 'mocsári szörn'y-ként tekintek a HOA-ra. Iszappal dobálózik lomhán, néha pancsol a sárban játékosan, de tud nagyon mérgesen és gorombán is nézni. Hatalmas mérete tekintélyt parancsol a látogatónak, ilyesztő, de nem halálos. Az album végére érve mintha két kézzel felnyúlna az égig és egyszerűen  letépi az univerzumot. Ezzel hozva el az apokalipszist. Örülök az utolsó nótának! A 'tracklist'-ben más helyen nem érte volna el ezt a hatást.

 Elképzelni sem tudom, hogy 2001 óta mi tartott nekik ennyi ideig. Állítólag segítség hiányában nem tudtak előrébb jutni és az ezzel járó költségek felemésztették az életüket. Azt gondolom, innen nyugatra azért könnyebb egy zenekarnak. Mi lett volna velük Magyarországon?

Mellettük szóljon, hogy ők már akkor is ilyen zenét játszottak! Ebből elég kitartással kultuszt lehetett volna csinálni. No meg persze némi kapcsolattal. Remélem aktivitásuk mostantól felpörög, mert elég egyedi témákat visznek bele. Mocskosul érzik.

A myspacen meghallgatható néhány nótájuk:

http://www.myspace.com/houseofaquarius

A youtube-ra fel vannak pakolva a dalok amit most nem linkelgetnék, mert piszok könnyen megtalálhatók...

.

A san jose-i banda 2012-es albumának borítóját látva jogosan hihetné az ember, hogy valami hallucinogénekre kitenyésztett, agyonkábult agycsavarást hallhat rajta, miközben itt szó sincs erről. Valójában igazi tökös, lényegretörő stoner metalt rejt, mindenféle sallang nélkül.

.

.

A pumpálóstól a sikálósabb riffelésű muzsikákon keresztül a  jammelgetősig van itt mindenki kedvére való, ráadásul kifejezetten élénken tálalják mindezt. Kb. mintha az Orange Goblin és a The Sword hangzását kereszteznénk egymással. A vadóc hangulat mellett rengeteg technikás, változatos témát fűzögetnek egymásra, talán csak a basszeros-énekes csókának van kicsit  artikulálatlan hangja néha, de ehhez a muzsikához valahogy még passzol is, úgyhogy segáz. Szerintem kifejezetten szórakoztató lemez, érdemes neki adni egy esélyt.

.
A bandcampjükről 7 dollárért leszedhető az ötszámos album.

Tagok:
Bobby Daly - Bass Guitar and Vocals
James Sotelo - Guitar and Vocals
Kevin Boockholdt - Drums

.

Facebook: https://www.facebook.com/pages/Dark-Earth/321295564588159

.

.

.

.

Megérkezett az új THC! A keménykötésű southern metal kedvelői most sem fognak csalódni benne. Előző két lemezük itt és itt található, a linkeket mindkettőnnél cseréltem, úgyhogy működősek. Hajrá!


Tracklist:
01 – Hands up
02 – Damn you to Hell
03 – 8 Seconds
04 – Outlaw
05 – Turn it up
06 – Wicked
07 – Don’t Come Lookin’
08 – Sex & Drugs & Rock and Roll
09 – Paw paw Hill
10 – Peacemaker
11 – Think of me

.

Myspace:  http://www.myspace.com/texashippiecoalition

.

.

.

.

.

Nemhogy kimondani, de leirni se nagyon tudom a a finn/spanyol zenekar nevét. A dobok mögött ül a spanyol kiscsaj és a finnek pedig gitároznak. Az egyik egy hathúroson, a másik pedig egy négyhúroson. Sőt az egyik néha énekel is. Mindegy is, nem ez a lényeg.

 Régebben már volt róluk szó nálunk, a From Mother Sun demo kapcsán. Most pedig ismét jelentkeztek nálunk egy EP-vel az "The Acolytes Feel Sleepy"-vel. Három track az egész, és ez jól is van igy, mivel viszonylag hosszúak a dalok, kivéve a középső instrumentális A Wizard?-ot.

 Akár koncept EP-nek is nevezhetnénk, mivel mindkét dal egy-egy spirituális utazás a misztikum és az ekövetkezendő és elkerülhetetlen végzet profetikus megjövendölésében. Hú, ez lehet, hogy elsőre kicsit soknak hangzik, de higgyétek el, ha hallgatjátok, összeáll a kép. Ja igen és miért csak két dalról beszélek? A Wizard saját bevallásuk szerint is csak egy intró, egy bevezető a Nay, a Prophet!-hez.

 Az első tétel a Holothurian (tengeri csigák) egy japán Haikun alapul, vagy inkább csak onnan vették az ihletet. Egy Káosz szerzetes megpróbálja figyelmeztetni a nemtörődöm tanoncokat a közelgő végzetükről. A Nay, a Prophet! pedig a prófétáról szól, aki elmeséli a vizióját egy sötét, nyomasztó, apokaliptikus világról, de azért még látja a fényt az alagút végén.

A zene, pedig mit sem változott. Még mindig sötét, vonszolós néhol már-már sludgeba hajló doom, megtekerve némi stoner jelleggel. Jól eltalált dalszerkezetek és egy közepesen jó hangzás. Nagyon örülök, hogy EP, mivel szerintem ezekből a dalokból már még egy, lehet, hogy sok lenne. Ez most igy kellemes hallgatnivaló, se több, se kevesebb. Elzsibbaszt, elrepit, ahogy kell.

Bandcamp

AMEN!

Újabb vendégposzt kerül az asztalunkra Benyoboynak köszönhetően.

Mondjatok véleményt róla, esetleg nézzétek meg a saját blogját is, mert azt is érdemes szemrevételezni.     Benyoblog