Miután meghallgattam az új Planet Of Zeus anyagot úgy döntöttem, hogy elmegyek sírni.("Hányni"-t akartam írni, de túl erős lett volna, nem úgy, mint a Planet of Zeus). Végül is az új Vokonis anyaggal vigasztalódtam. Sőt jó kedvem lett tőle, - annak ellenére, hogy nem egy vidám cucc - visszajött minden bizodalmam a zenében.

 

 A Vokonis öndefiníciója a Post-Doom. Legyen, bár én azért sokkal többet hallok ki belőle. Az ősatya, Neurosis, a még ősibb Today is the Day, a fiatalabb Baroness, mind megtalálhatóak benne. Egy kicsit progresszív, egy kicsit doom, egy kicsit sludge. 

 A Grasping Time egy nehéz fülledt anyag, még akkor is, ha bele-bele raknak némi lebegős szellőztetést. Nem táncra termett. A dobos srác néha indokolatlanul sokszor használja a cineket, mint valami nehéz perzsa szőnyeget a zene alá. Egyébként nagyon rendben van az anyag minden hangja. A foglalkozás elérte a célját, de hogy ki mit tanult belőle, az már egyéni szoc. probl. Az biztos, hogy én visszakaptam egy kis szeletet a jó zenékbe vetett hitemből, amit nagyon megtépázott az új POZ.

Vokonisface,Sign Records. AMEN!

Az Ecstatic Vision nem egy könnyed popzenekar. Az Ecstatic Vision egy Rockzenekar! Ráadásul nagyon jó, sőt...

Az Ecstatic Vision egy amolyan Jam Band. Az ő meghatározásuk szerint "Troglodyte Rock/Chromosome Deficient Jams"  bármit jelentsen is. Magyarra lefordítva egy olyan zenekar, akik a '70-es évek pszichedéliáját veszik alapul. Rengeteg korai Monster Magnet jam és Captai Beefheart meg egy kicsi Samsara Blues Experiment hatással, de abszolút a saját maguk módján zenélnek.

 

Az Ecstatic Vision a For The Masses albummal elérték, hogy ezt a fajta zenét bárhol lehessen hallgatni. Főzés közben, Kocsmában, autót vezetve, grillezés alatt, elalváshoz, bármihez. Mindig jól esik és mindig tud újat mutatni. Mindig felfedezhetünk benne valami újdonságot. 

Megjelenés Szeptember 20!!!! Mindezt a Heavy Psych Records gondozásában! EVFacebook.

AMEN!

A Twin Eart Records istálóban van egy-két underground, magas színvonalat hozó banda, hogy csak párat említsek Haunted, Black Betty, Saint Karloff és a Book Of Wyrms. A Book Of Wyrms most augusztusban jelentette meg Remythologizer című albumát.

 

 A női vokállal készült dalok kitűnően ápolják a Black Sabbath által életre hívott stílust. Most én nem csak az Ozzy-s érát értem itt ezalatt, mert jócskán van itt a Dio fémjelezte időszakból is. A kicsit több, mint fél órás albumon 6 dal található, amiből én simán kivettem volna az Undead Pegasus-t, mert szerkezetileg nem illik ide, a Curse of the Werecop pedig felesleges. A maradék dalok pedig egy nagyon szerethető és szórakoztató EP-t adtak volna ki. 

Book of Wyrms FB, Twin Earth Records FB

 AMEN!

Argentinából sok szeretettel.Vastag sludge riffekbe oltott blues témák. A zenészek a hangszereik mesterei, ez nem vita tárgya. Az azonban az, hogy kinek jön be ez a dög fülledt már-már doomba hajló füstös blues és kinek csak egyszerű zaj. Aki ilyesfajta zenéket szeret, az nem mehet el szó nélkül emellett az album mellett. Tehát hallgassátok és várjátok a telet! Facebook

 AMEN!

Nincsenek füstös, mocsárszagú sludge témák. Nincsenek agyontorzított gitárok, se basszusgitárok. Nincs sátánizmus. Nincs okkultizmus. Nincs se vintage, se retro, se hippiskedő szarságok. Nincs fuzz.

Vannak remek dallamok. Vannak ikergitározások, remek szólók. Vannak remek énekdallamok és egy remek énekes, aki mindezeket ki is énekli. Van remek hangszerelés. Vannak hatalmas dalok, tele érzéssel, dinamikával és technikai tudással.

AMEN!

 Face.