Aki nem örül neki az bolond...

 Tőtés!!!

A Viking Koponyát három Raging Speedhorn zenész (Frank Regan, Gordon Morrison és Darren Smith - közülük már csak Regan játszik az eredeti felállásból) hívta életre 2001-ben két szintén a Dühöngő Fékduda holdudvarába tartozó fazonnal (az énekes-gitáros Roddy Stone, aki a RS gitártechnikusa és a basszer Waldie, aki a merchandise-ért felel).

Nem árulok el nagy titkot azzal, ha elárulom, h. a Viking Skull ugyan nem pótolhatja a 2008-ban feloszlott Speedhornt, de ettől függetlenül hallgattatja magát. Vannak ugyan az anyabandára emlékeztető riffek, énektémák, de annak lehangolt súlyosságával szemben itt a srácok inkább a lazább, bulizósabb énjüket élik ki. A piaszag végig ott lóg a levegőben a vikingek korongjának hallgatása közben. Elég sokszor eszembe jut az Alabama Thunderpussy neve, olyannyira, h. a Shot Down, az In For The Kill és a címadó nóta simán elmenne akár kiadatlan AT szerzeménynek is. A számok végig egységes színvonalat képviselnek és viszonylag hasonló felépítésűek (kivételt csak a zárónóta, a honky tonk zongorával induló bluesos Drink jelent). A szövegek nem tartalmaznak világrengető gondolatokat (nagyjából a klasszikus rock'n'roll témákat járják körbe: ivászat, csajok, bulik), de ez ebben a stílusban nem is alapkövetelmény. A hangzásért pedig plusz pont: nagyon bika, pontosan úgy szól, ahogy egy ilyen zenének meg kell szólalnia. Ja és ott figyel egy Hair Of The Dog c. dal is, ami címével ellentétben nem Nazareth feldolgozás.

Egy szó, mint száz: botorság lenne a következő stonerblogos összeröffenésen nem előkapni ezt a remek lemezt!

 Tőccsétek mer' jó:FBM 2010

 ...és mer' Fireball Minister

 ...és mer' aki nem tőti, az ne tőccsön mást se. (Unicum, ser, bor és egyebek...).

 ...

 Úgy gondolom, mindenkinek jól fog esni ez a kis hanganyag. Pláne, hogy itt a tavasz.Hallgassátok széles vigyorral és dagadó gattyával a Monster Magnet 2004-es Roadburni koncertjét.

 Get Stoned!