A minap megkeresett engem a New York-i székhelyű Indus Valley Kings, hogy írjak róluk pár mondatot. Hát íme.

 

Fuzz van, mondjuk nem egy FuzzFactory, de van. Ennyi. Ja igen, magas energiájú Rock'n'Roll. 

Szerintem egy kicsit még gyúrni kellene ezekre a témákra, mert a témák, a dalok alapjai jók. Maga a kidolgozás már inkább csak középszerű. A hangzás vékony, a refrének sokszor elcsépelődnek a sok ismétlésben. Azonban aki szereti az amerikai rock zenét, amolyan "motoros" módon, annak ez egy szerethető album lehet. Ja és a borító nem rossz!

https://open.spotify.com/album/1GvVI3k3auWngCjZIXU863

https://www.facebook.com/Indusvalleykings

AMEN!

A Lumberjack Commandó nem rég kiadott egy EP-t Mountains címmel. Amikor megkaptam tőlük a Cd-t és betettem a lejátszóba, leesett az állam. Igaz, hogy eddig se szóltak szarul, de most jelentősen jobban szólnak, mint eddig! A Magyar zenekaroknak feladták a leckét! Így kell szólni ezentúl.

Felmerült bennem egy-két kérdés és írtam nekik, ők pedig válaszoltak:

 Azt egyből le lehet venni, már az első belehallgatásnál, hogy igen csak jól sikerült, erőteljes hangzásképe lett  ennek a négy dalnak. Már előre tudtátok, hogy milyen hangzást szeretnétek, vagy  menet közben alakult ki? Esetleg volt olyan zenekar, akire azt mondtátok: „Na ilyen hangzást szeretnénk !”
Martin: Az előző lemezt mindenképp szerettük volna megugrani. Azt szinte minden buli után mekapjuk, hogy milyen jól szól a zenekar, szóval a koncepció (igazából más szóba sem jött) az volt, hogy a saját cuccunkon játszuk fel, egy gitárládát kértem kölcsön a Feretrum-os Misitől. A hangzás iránya az előző lemezen is jó volt már, most csak kikristályosodott és azt adja vissza amit koncerten is kapni fogsz (ott még egy kicsit többet)! Nem hiszem, hogy lenne egyébként felsorolandó lista, hogy, hogy szeretnénk megszólalni és kire hasonlítunk ilyen formában.

A Brygmus számomra egy üde(?) színfoltja a Magyar zenei undergroundnak. Az üde távolról sem fedi le a lényeget. Sötét és mély, kárhozott és művészi. Ilyen és hasonló szavak már jobban illenek ide. Kértem tehát tőlük egy rövid interjút, amit ezennel olvashattok is:

Most igazán berobbant a nyár és tudom, ilyenkor általában a könnyedebb hangvételű, bulizósabb zenéket szokták hallgatni, még a Black Metálosok is (kár ezt tagadniuk). Én se nyúzom magam agyon Doom, Sludge és ilyesfajta cuccokkal. Amikor azonban leszáll az éj csak előveszek valami töményebbet. Most a málnapálinka mellé a Black Spirit Crown, Gravity albuma került az asztalra.