Először is, köszönöm ezt a rövid interjút!

Nagyon szívesen. Köszönöm, hogy időt szakítottál arra, hogy meghallgass engem.

Az a fajta menedzsment, amit ti csinálsz, nálunk Magyarországon még elég gyerekcipőben jár. Elmondanád röviden, mivel is foglalkozol?

A Sheltered Life PR-t vezetem, ami egy zenével kapcsolatos PR szolgáltatás Bristolban, Angliában. Ugyanakkor fontos megjegyeznem, hogy én 100% walesi vagyok!. Lemezcégekkel, zenekarokkal, fesztiválokkal, művészekkel, szervezetekkel és zenei jótékonysági szervezetekkel dolgozom együtt, hogy segítsek nekik nyilvánosságot szerezni a munkájukhoz. Egy zenekar például promózni akarhatja az új albumát, így segítek nekik kitalálni egy kampánytervet, hogy elérjék a megfelelő embereket a zeneiparban és fokozzák a promóciós erőfeszítéseiket. Többféle technikát használok az ügyfeleim hirdetéséhez, piacra dobásához és népszerűsítéséhez. A rádióban, televízióban, nyomtatott és online médiában, általában újságíróknak ajánlott ötletekkel és médiavonzattal.

Hogyan választod ki a zenekarokat vagy lemezcégeket, amelyekkel dolgozol?

A karrieremet újságíróként kezdtem az 2000-es évek elején, így mindig meglehetősen szilárd véleményem és személyes ízlésem volt a zenét illetően. Sok zenekar és lemezkiadó fordul hozzám segítségért, és bár mindig igyekszem mindenkinek tanácsot adni, általában csak néhányakkal dolgozom együtt. Meg kell szeretnem a zenét vagy a munkát, amit végeznek. Ez rendkívül fontos tényező, mert enélkül az érdeklődés nélkül a mindennapjaimban pazarlás lenne valakinek segíteni. A második, ugyanolyan fontos tényező, hogy kikkel dolgozom együtt. Az élet túl rövid ahhoz, hogy nehezen kezelhető emberekkel foglalkozzunk. A Sheltered Life PR mindig arról szólt és fog szólni, hogy lenyűgöző zenét népszerűsítsek, lenyűgöző emberek által készítve.

Nyilvánvalóan a zenei stílus meghatároz egy bizonyos határt, amit nem lépsz át, de amit látok, mindig a határokat feszegeted. Van olyasmi, amit elutasítanál?

Az emberek szenvedélyét keresem, valamint azt a vágyat és elkötelezettséget, hogy jól teljesítsenek. Utálom, ha csak arról szól, hogy "menj és csinálj PR-t". Mint az élet minden területén, a közös munka fontos, tehát mindig elutasítok olyan embereket, akik nem akarnak tanulni és együtt elérni valamit. Ami a zenét illeti, vannak olyan műfajok, amelyeket elutasítanék? Valószínűleg. Rock, metal, progresszív, post-rock, pszichedelikus... Ezek a műfajok, amelyeket ismerek és szeretek. De ki tudja, mi vár ránk a sarkon?

Mi a véleményed a magyar zenei színről?

Úgy érzem, hogy sajnos eléggé kint vagyok a magyar jelenlegi zenei színből. Kinek kéne hallgatnom? Több mint egy évtizede dolgozom zenekarokkal szerte Európában, de még sosem dolgoztam senkivel Magyarországról. Érdekes módon azonban az egyetemen sok nehéz magyar pszichedelikus, beat és progresszív rock lemezt gyűjtöttem és játszottam DJ-ként, és gyakran játszottam zenét olyan zenekaroktól, mint az Omega, Sarolta Zalatnay és a Locomotiv GT. Kati Kovacs "Add mar Uram az esot!" pedig teljesen beindít.

Van olyan zenekar, amelyikkel találkoztál?

Imádom a Qualitons-t! Korábban az Egyesült Királyságban asszisztens szerkesztőként dolgoztam egy olyan magazinnál, mint a Shindig!, ami nagyon a 60-as évek beat, pszichedélia és mod zenéjére fókuszált. A Panoramic Tymes nagyon felkeltette a figyelmemet, mert volt benne ez a Jon Lord-szerű Hammond orgona hangzás, de egy Os Mutantes, Sun Ra és Elmer Gantry’s Velvet Opera hatásával. Fülbemászó cucc.

Végül egy személyes kérdés. Van olyan zenekar, amely jelenleg nincs a listádon, de szívesen dolgoznál velük?

Az, amelyik a következő megragadja a fülemet. Soha nem igazán kerestem vagy vágytam olyan elismert zenekarokkal dolgozni, mert az igazi izgalom számomra az új zenekarok előtörésének segítése. Titokban reménykedtem abban, hogy egyszer együtt dolgozhatok majd a Dinosaur Jr. J Mascis-szal, és valójában idén év elején sikerült elérnem ezt, amikor PR-t végeztem a Heavy Blanket albumához, a Moon Is on Outer Battery Records-nál. Tehát most ennyivel beérem.

Köszönöm az interjút. AMEN!