Ez a Gegi Pcz termékeny nagyon. Íme:
Stöner, hmmm, ez vajon stoner:)? Tettem fel anno ezt a kérdést magamnak. Ez a zenekarnév ismeretlen volt számomra még tavaly, de miután láttam kik zenélnek a bandában (Brant Bjork , Nick Oliveri) tudtam, ez nekem való mjúzik lesz. A Kyuss nyomdokain haladó stöner , illetve bocsánat stoner rock trió nem hagyott cserben zeneileg. Egy gördülékeny, igazi sivatagi rock muzsikát tartalmazó album csendült fel a szobám falai között. Kiváncsian vártam hát a követekező anyagot.
Megmondom őszintén a borító egyszerűsége kissé letaglózott. Egy pizza terpeszkedik teljes életnagyságban, Totally…és ennyi? No egye fene, majd csak megemésztem. Az előző album baglyos, Joshua fás borítója jobban tetszett, hozta az igazi kaliforniai sivatagi hangulatot. Nos miután megkaptam az anyagot, és elhelyezkedtem szépen kényelmesen, PLAY, go, hadd szóljon!
Az első szám igazi partyba invitálió nóta. Party March, kellemesen fülbemászó de mégis menetelős, bólogatós nyitány. Okés indul a party. Egy jó buliba sör is kell és itt mindjárt egy millió is ciccen. a Million Beers-el folytatódik a bólogatós partyhangulat, képzeletbeli tábortűzzel a sivatag közepén, körülötte a megfáradt motorosokkal, akik a Stöner zenéjére öblítik sörrel a poros torkukat. Nekem valami ilyesmi jutott az eszembe miközben a számot hallgattam. Az album maga zeneileg egyébként nagyon egyben van, szinte eteti magát ez a pizza. A harmadik számnál, Strawberry Creek-Dirty Feet (piszkos láb 
) kicsit visszavesznek a srácok, majd a következő számnál jön egy igazi űrutazás az „űr haverral” Space Dude & The Burn. Dinamikus kezdés után egy zöngetős kiállás veszi kezdetét és elszállunk, majd szépen vissza a földre, hamisíthatalan zenei trip ez a nóta, néhol mélabús, máshol feszes gitártémákkal, dallamokkal. És hogy milyen is az a stöner téma, az ötödik rövid számból megtudhatjuk (Stöner Theme).
Sajnos az album vége felé kissé laposodik a hangulat a 6-os, és a 7-es nótát is kissé töltelékfélének érzem. Ez lett a pizzán a feltét. Az utolsó szám a „nagy amerikai bölcs” ( Great American Sage) sem mozgatja meg túlságosan a végtagjainkat, viszont a hangulata remek, hozza a 70-es évek Easy Rider hangulatát, remek gitártémákkal.
Miután meghallgattam az albumot ki is száradtam, mint a vén sivatagi vándor a hosszú út után, holott az album nem sikerült kifejezetten hosszúra, cirka 37 percet számlált a lejátszó. A stílus maradt, a srácok már öreg motorosok, profin tolják a hamisíthatatlan amerikai sivatagi/stoner rock zenét. Nekem tetszett.
https://www.facebook.com/HEAVYPSYCHSOUNDS
AMEN!
