A Lumberjack Commandó nem rég kiadott egy EP-t Mountains címmel. Amikor megkaptam tőlük a Cd-t és betettem a lejátszóba, leesett az állam. Igaz, hogy eddig se szóltak szarul, de most jelentősen jobban szólnak, mint eddig! A Magyar zenekaroknak feladták a leckét! Így kell szólni ezentúl.
Felmerült bennem egy-két kérdés és írtam nekik, ők pedig válaszoltak:
Azt egyből le lehet venni, már az első belehallgatásnál, hogy igen csak jól sikerült, erőteljes hangzásképe lett ennek a négy dalnak. Már előre tudtátok, hogy milyen hangzást szeretnétek, vagy menet közben alakult ki? Esetleg volt olyan zenekar, akire azt mondtátok: „Na ilyen hangzást szeretnénk !”
Martin: Az előző lemezt mindenképp szerettük volna megugrani. Azt szinte minden buli után mekapjuk, hogy milyen jól szól a zenekar, szóval a koncepció (igazából más szóba sem jött) az volt, hogy a saját cuccunkon játszuk fel, egy gitárládát kértem kölcsön a Feretrum-os Misitől. A hangzás iránya az előző lemezen is jó volt már, most csak kikristályosodott és azt adja vissza amit koncerten is kapni fogsz (ott még egy kicsit többet)! Nem hiszem, hogy lenne egyébként felsorolandó lista, hogy, hogy szeretnénk megszólalni és kire hasonlítunk ilyen formában.
Ha már itt tartunk, még mindig erősen Southern jellegű a zenétek, de én mégis néha kihallok némi stonert és néha-néha egy kis Groove Metal-t. Ez az én agyszüleményem, vagy valóban így van?
Martin: Ez a Te agyszüleményed :D Részemről semmilyen tudatosság nem volt a dalok írása közben ebben a kontextusban. Abban inkább, hogy valahogy friss legyen de felismerhető, hogy ez LC de nem ez volt a vezérfonal, sőt...
Péter: Groove metál még csak csak kihallatszik, de Stonert én már egyáltalán nem vélek benne felfedezni, pl.: Kyuss feeling egyáltalán nincs már a zenénkben ( már ha egyáltalán felfedezhető volt valamikor is). Nem titkolt szándékunk, hogy ebből a kategorizálásból szeretnénk kitörni, de hogy ki mit hall bele a nótákba, természetesen mindenki maga dönti el.
Szeretnék egy kicsit mélyebbre ásni. Kinek vagy minek a hatására lettetek zenészek? Érdekelne az a pont, amikor azt mondtátok, zenélni akarok!
Martin: Én 12-14 éves voltam mikor Slipknot vagy Linkin Park ment a német mtv-n, nem tudom már pontosan, de az nekem az volt a fordulópont, vagy a kettő együtt.
Péter: Én későn érő típus vagyok 16 éves korom óta kezdtem húzódni a rock- metal műfaj felé, Korn, Manson, de magyar fronton is akadt pár banda akit akkor hallgattam, Depresszió, Tankcsapda, ezek mind nyílván hatottak rám és lökdöstek erre az útra.
Tamás: 14 éves korunkban találtuk ki a cimborámmal, hogy csak kéne valami hangszeren játszani. Aztán a zeneiskola kapujában, spontán döntöttük el végülis, hogy ki milyen hangszerre iratkozik be. Én éppen akkor a nagybőgő/basszusgitárt választottam!
Amikor készültek a dalok a Mountains EP-re milyen cuccot használtatok?
Martin: egy Cort KX5-ös gitárom volt -azóta őt nyugdíjaztam és már csak B gitár-. Innen ment a jel egy hangolóba-> Electro-Harmonix Silencer zajszűrő -> a zajszűrő loopjában egy Ibanez TubeScreamer mini -> Orange Dark Terror fej és a fentebb említett kölcsön kért Leaney láda seventy-80 hangszórókkal. Mikrofonokra meg a további jelútra nem emlékszem.
Péter: Én egy Warwick WA300 as fejet és egy MXR DI distortion pedált használok, amit egy Epiphone Thunderbird brácsa szólaltat meg. Szeretem a modern szörcsögő bass zandot, nekem adja! Nyersanyag rögzítése 2 mikrofonnal zajlott, egy klasszikus Shure SM57 és egy Audio technika AT2020 kondi mikrofonnal, a jelet egy Focusrite Scarlett 212 hangkártya fogta fel és landolt a Logic Pro X programba.
Hogy születtek a dalok? Miről szólnak?
Martin: A Million Faces-t megírtuk együtt próbán elég gyorsan, a többit otthonról hoztam nagyjából készen. Az volt a munkamenet, hogy otthon megcsináltam a dalokat egy 80%-os készenléti szintre, akár dobokkal is és próbán megnéztük hogy szólnak élőben és csiszolgattuk őket.
Péter: A Million Faces című nótánkat kb 20 perc alatt raktuk össze, Martin is hozott egy riffet a próbára, én is, és rájöttünk kb ugyan azt vittük. Tő mondatokban A Million Faces a rohanó világunk 1000 arcú embereiről szól, mindenki másnak láttatja magát más más körülmények közt.
Popsong, tele iróniával, mert hogy ez k…vára nem pop :)
Letters from hell Eléggé magáért beszél, levelek a pokolból, amik eléggé dühösre sikerültek.
Záró akkordként a Pathos számomra a legmonumentálisabb nóta az EP-ről, amolyan búcsú vallomás, átvitt értelemben a tökéletes műhöz áldozatra van szükség, esetünkben a főszereplő feláldozza saját magát.
Eleve EP-ben gondolkoztatok?
Martin:Igen. Nem hiszem ,hogy egy nagyobb hangvételű anyagot megemésztenek ma az emberek, akármilyen műfajról is beszéljünk.
Tamás: Valószínű, hogy a jövőben is ezt a formát fogjuk preferálni annak ellenére, hogy van újabb 10 félkész dal amit meg kell csinálnunk. Csöpögtetjük őket szépen apránként!
Tudom, hogy egy kicsit félre vonulva vettétek fel az anyagot. Erről bővebben tudnátok mondani valamit?
Péter: Abszolút, ennél jobban nem is vonulhattunk volna félre, távol a hétköznapoktól, távol a világ zajától, egy kis hétvégi birtokon. Legalábbis a gitár sávok itt lettek felvéve, a bass és ének már a próbateremben került rögzítésre.
Tamás: Aki nem zenélt éppen ott az is jól érezte magát a különböző tudatmódosító szereknek hála.
A járvány miatt elég rossz helyzetbe kerültek a zenekarok, de azt látom, hogy azért van egy-két zenekar, akik valamiféle képen kihasználják ezt a helyzetet. Stúdióznak, fészer koncerteket tartanak, különböző módon inspirálódnak. Titeket, hogy befolyásol ez az élethelyzet?
Péter: Sajnos mint minden zenekar az idei évben buktunk egy csomó bulit / lehetőséget. Idén bejtottunk a Rockmaraton fesztiválra is, sajnos ezt jövőre tették át és csak remélhetjük, hogy meg lesz tartva. Szívás ez az év, de felhasználjuk az építkezésre, hogy új anyagokkal álljunk elő ha vége ennek a pániknak.
Azt szokták mondogatni, hogy vidéken a zenekaroknak rosszabb a helyzete, mint a Fővárosban. Én másképp látom. Ti hogy vagytok ezzel?
Martin: rosszabb is. Nem vagyunk tűzközelben. Abból a szempontból nem vagyunk hátrányban, hogy akármikor posztolhatunk meg tölthetünk fel új dalt amit a világ bármely pontjáról bárki bámikor elérhet. De ahhoz, hogy koncertezni tudjunk és lépkedni előre jobb lenne vagy gyorsabb Bp. Ja és nem akarok hazudni, anyagilag is jobban megérné.
Tamás: Talán vannak még olyan szegletei az országnak Budapesten kívül ahol megy az underground, de sajnos az nem Zala megye. Ha van egykét lehetőség azt megragadjuk helyben is természetesen, de ha többet akarunk koncertezni akkor kocsiba kell ülnünk jócskán.
Van valami érdekes, vicces történetetek a Mountains EP elkészüléséről?
Tamás: Minden zenekarnak ajánljuk, hogy rakják a gitárládát borospincébe felvételkor, kiváló az akusztika! Annyit nem nevettünk életünkben se mint a Popsong csordavokál felvételeikor mikor egymás erőltetett metál éneklésnek tűnő gyötrődését hallgattuk. Felejthetetlen!
Itt az ideje a gyónásnak! Van valami, amit szeretnétek elmondani, de még nem ittatok hozzá eleget?
Péter: Bulikra vezető úton Celine Dion - My heart will go on-t vonyítani nem hétköznapi jelenség, de lassan már rituális szokássá vált. :D
Tamás: Koncertek előtt minimal house-al és underground techno-val hergeljük magunkat általában. Meg mert a Martin szereti. :D
Vannak kedvenc rajongótok?
Péter : Vannak rajongóink? :) Viccet félre téve, tök jó érzés, hogy vannak olyan követőink, akik minden lemezünket meg akarják venni. Mind kedvenc számomra!
Köszi az interjút! https://www.facebook.com/lumcom/?ref=page_internal
https://lumcom.bandcamp.com/
AMEN!
