A Grasping Time idén jelent meg, mégse került fel a 2019. év lemezei közé. Nem azért, mert elfelejtettem, hanem mert számomra nem stabil az album. Azt a fajta progresszivitást, amit a Neurosis kezdett el és a Mastodon vitte tökéjre amúgy se az én asztalom, de elismerem tudásukat és hasznosságukat. A Vokonis ugyan még nem éi el ezt a szintet, de csak idő kérdése. 

Most jelenleg a psychedélia, a doom és a '70-es évekbeli rock körül mozgolódnak. Bátorkodtam azt állítani, hogy nem stabil az album, folyamatosan változik, ami sokaknak nagy örömet okoz. Én máshogy vagyok velük. Egyszer iszonyatosan bejön, pár óra múlva viszont már unom a csapongásukat, aztán másnap újra felteszem és élvezem a vibráló játékukat. És ez így megy, mint egy hullámvasút. 

Hát ezért nem kerültek oda a 2019-es zenekarok közé. AMEN!