A 2000-es évek elején Ricsi barátommal elég sokat lógtunk együtt. Szinte ott laktam nála. Ekkor tájt merültünk bele jobban a stonerrock világába, nem mint ha nem ismertük volna már korábban is a Kyuss, vagy a C.O.C. munkáit. Itt történ meg az, hogy egyik este bekerült a lejátszóba a Monkey3 első két lemeze és annyira elvarázsolt minket, hogy hajnalban tisztult ki a világ. 

 A szegedi Zigram ugyan nem egy Monkey3, már csak azért sem, mert egyrészt nem instrumentális, másrészt még nem nagyon van meg a saját hangzása. Nekem azonban mégis a majmos időszak ugrik be, ahogy hallgatom ezt a három dalt, amit felraktak a Bandcamp oldalukra.

 

Nem akarok most a hiátusokkal törődni, mert egyrészt ezekkel tisztában vannak a srácok, másrészt baromi sok potenciál rejlik még bennük. A zenéjük amúgy is inkább a hangulatokra, benyomásokra épít. Megvan a kellő keménység és megvan az a bizonyos lágy hullámzás is, ami szellőssé teszi a zenéjüket. Ez a kettősség pulzálóvá, élővé teszi a bemutatkozó dalokat. Érdemes lenne megnézni őket élőben is, mert most úgy érzem, hogy koncerten nagyon tud hatni.

Zeneileg olyan, mint ha a Monkey3, Karma To Burn és a Grunge vadházasságából született volna, de néha becsúszik a képbe egy kis psychedélia is. Ez a három dal elég is, maximum még egyet elbírtam volna. Én alapból EP párti vagyok; egy teljes nagylemez sokszor átcsap unalomba és emiatt elvesznek a jobb nóták. 

Hallgassatok Zigram-ot! AMEN!