Rengeteg új és jobbnál jobb zene kering a világhálón, de mivel mostanában csak egyedül írogatok ezért nem mindig tudom kirakni a legaktuálisabbat. A Dunsmuirral is késtem már, mivel már egy-két fórumon biztos olvashattatok róla. 

 Neil Fallon - Vocals, Dave Bone - Guitar , Brad Davis - Bass, Vinny Appice - Drums. Ez lenne a humán stáb. Gondolom mindenki ismeri őket, aki meg nem, az kap egy kokit. Szóval ilyen nevekkel azt hiszem joggal vár az ember egy bomba albumot. Ezt meg is kaptuk. Többé-kevésbé.

 Neil Fallon olyan karakter, akitől azzá vált a Clutch amivé, fogalommá. Biztos vagyok benne, hogy a Dunsmuirtól -  mivel ő a frontman itt is -, sokan egyfajta Clutch-szerű anyagot vártak. Aha. Nem ezt kapják. Ha esetleg ezt szerette volna Mr. Fallon, akkor azt megírta volna ott, mint ahogy meg is tette. Ne felejtsük el, hogy azért a doboknál ki ül és egyébként is a gitárokat se egy olyan ember kezeli, aki eddig csak ukulelét tartott a kezében. Brad Davis pedig egy multi-instrumentalista zenész, gondoljunk csak a szóló albumára. A Dunsmuir egy nagyon jól megkomponált és profi albummal jött ki. Érezni lehet benne, hogy hobbi az egész és ettől lüktet igazán. Mindenki azt tette oda, amit az anyabandánál nem tudott illetve nem akart, mert nem biztos, hogy oda illő lett volna. Itt valószínűleg kiélték magukat a srácok.

 Azért nem kell megijedni, mert nem távolodtak el a Rock zenétől, sőt még jobban leástak a gyökerekig. Sabbath-i mélységekből tör felszínre a Zene. Találhatunk itt mindent, lassú és gyors dalokat egyaránt, de már a bluesnak, amit például a Clutchnál nagyon sokszor kihallok, már nyomát sem találom.

 Igen, nagybetűs ROCK anyaggal van dolgunk. Kicsit hiányolom a "slágereket", de ez legyen az én problémám.

AMEN!