Silent Bob elküldte nekünk véleményét a mostanában megjelenő Ufomammut albumról, az Ecate-ről.
Nagy név - nagy zenekar,ezzel ajánlotta még valamikor a Godlike Snake idejében egy haver a figyelmembe a zenekart.
És így is van,ilyen mázsás riffeket így mixelni a pszihedeliával kevesen képesek.
Nem is igazán tudok olyan zenekart mondani amelyik ilyen szinten képes erre.
Az új lemez nyitó Sominum-ja is ilyen.Az "űrbéli"témából finoman bontakozik ki a doom riff ami aztán uralja a számot.A befejezés pedig ismét a billentyűé.
A második Plouton szintén nem kis gitártémával operál.Ez egy meglepően rövid,alig több mint három perces nóta.
A következő a Chaosecret.Itt a space hangulatról a gitárok gondoskodnak,egészen a hatodik percig ahol aztán beindul a trió.Itt már nyoma sincs a lebegésnek csupán a súlyosságnak.
A Temple című dal egyből egy akkora doom témával indul hogy az embernek leszakad a feje.És így megy ez a szám végéig.
Az ötödik Revelation című track pedig nélkülöz minden gitárt vagy dobot itt csak a space témákat hozzák.
A befejező Daemons megint visszatérés a tiszta doom-hoz.Ez a "leggyorsabb" szám a lemezen.A dal utolsó két perce egy temetői hangulatú szintitéma.
Most pedig egy pár szót az énekről.A Youtube videó szerint Urlo - az énekes - egy nagy terem erkélyén állva énekelte fel az albumot.Gondolom ezután meg is effektezték - ettől lett ilyen.
Számomra egy ilyen lemez kincset ér hiszen két kedvenc stílusom elegye,ami a doom metal és a pszihedelikus/space rock.És ismétlem az UFOMAMMUT egyedülálló módon képes vegyíteni a két - egymással igazából rokon - műfajt.
Nagy név - nagy zenekar - nagy album.Eddig 2015-ben a legnagyobb.
Nem lepődnék meg ha ez így is maradna.
