Alapvetően nagyon szeretem azokat a fajta zenéket, amik az ős Punk-Rock zene gyökereiből táplálkoznak. Backyard Babies, Hellacopter meg a többi hasonló anyatoszót. Nem vagyok belőlük napra kész, nem is tudnék belőlük tanulmányt írni. Annyit azonban tudok, hogy amíg külhonban nedves lesz tőlük a lányok bugyija, a srácok meg álló... nem ragozom, addig itthon még mindig rétegzene, éppúgy, mint a Stoner. 

Szóval maradjunk Magyarországon. Biztos van nálunk egy-pár garázsrock, vagy vérbeli Punk-Rock zenekar, azonban én akit kiemelnék, az a Joystix és a Holy Shit!. A Joystix odakint jobban fut, mint itthon ez tény.  A Holy Shit! pedig most az új énekessel kezd visszaszivárogni a zenei undergroundba.

Örömmel vettem hát hírét, hogy hozzám nem is olyan távol, Esztergomban lépnek színpadra az új énekessel Gombával, aki egykor a Le Panic sorait erősítette. Arról nem is beszélve, hogy a dobok mögött, igaz  csak kisegítő jelleggel Jimmy ücsörög a Joystixból. A csapat magja sem fiatal kezdő, hiszen Brown és Imi már akkor zenélt, amikor a gitárt még fel sem fedezték...Ja igen, majdnem kihagytam Zolit, aki most ugyan csak bassssszusgitározott, de Gomba előtt ő énekelt.  Ha már Zoli, akkor azt is meg kell említeni, hogy gyakorlatilag a Joystix 2/3-át is láthattuk.

Egy szó, mint száz, jó kis rácskenró estnek ígérkezett a szombat este. Mire megérkeztem, az előzenekar a Bankrupt már játszott. Valószínű, hogy őket nagyon sokan ismerik, ha más nem névről. A hazai Punk zene élharcosai ők. Amit a koncerten műveltek, az messzemenően jobb volt, mint amit a közönség produkált. Míg  a srácok beleadtak apait, anyait, ugyanez nem volt elmondható koncertre jöttekről. Az is igaz, hogy a közönség többsége kimondottan a Holy Shit! miatt jött el, azonban aki vette a fáradtságot, az egy nagyon élvezetes koncertet láthatott tőlük.

A HS! kezdésére kezdtek beszállingózni az emberek. Ő pedig nem szarakodtak, egyből rakták az arcunkba a Sex Pistolst és elkezdődött az őrület. Gomba remek frontember és Zolival remekül kiegészítik egymást a mikrofonok és a dalok közötti "stand up" improvizálásoknál. Voltak új és régi dalok, feldolgozások, de én néha kicsit úgy éreztem, hogy bármit játszhatnának ( na jó azért nem bármit ), olyan hitelesen és örömmel teszik, hogy az ember a CBGB klubban érzi magát, vagy a Rainbow bárban. Nem tudnék zenei pontosságról írni vagy remek hangzásról, ennek ellenére mindenki nagyon jól érezte magát és ez nem feltétlenül az elfogyasztott alkohol mennyiségnek lehetett betudni. Egyszerűen ez az öt zenész olyan műsort hozott le, ami igazi bulizós, táncolós, amire a zeneszerető ember hétvégén kiengedheti a gőzt. Ez a lényeg!

Koncert után általában a zenészek azt szokták kérdezni, hogy :" hogy szólt ?" Azt nagyon kevesen kérdezik, hogy hogyan érezték magukat a rajongók. El lehet baszakodni órákig a beállással, de ha nincs meg a kohézió a közönség és a zenekar között, az csak olyan lesz, mint a finggal festett tájkép. Semmilyen. Egy klubban nem lehet stúdió körülményeket produkálni, erre már igazán rájöhetett volna a zenészek többsége. Az a pár ember aki azt hallgatja egy koncerten, hogy ki hol hibázott, és milyen szar a hangzás, annak bármit lehet mutatni, az akkor is csak a szart keresi. A többség viszont remekül szórakozik. Ez történt most is. A Holy Shit! remek koncertet nyomott, minden magyar zenekar példát vehetne tőlük. Állj ki és nyomd érzésből a tökös rokendrollt!

Ezek után nemcsak, hogy nekem, de mindenkinek, aki él és mozog ott a helye Május 4-én Esztergomban Joystix, High-School Mother**kers bulin, sőt Budapesten is előadják ezt a Rocktogonban, 3-án. 

Elméletileg készült valamiféle videó is, megpróbálom megszerezni. Ha aránylag jó minőség, akkor felrakom vagy ide vagy a facebookra.

AMEN!