Emlékszem arra, amikor az orosz The Moon Mistress az ukrán Snakerider-ral közösen kiadták az Obsessed By Cursed Wastelands Splitet. Nagy meglepetés volt, elsőre beütött. 

Abban a zenei közegben amiben ők mozognak az nagyon behatárolt, éppen ezért iszonyat könnyü szart teremteni belőle. Nem nagyon lehet doomnak nevezni, főleg nem funeral doomnak nem. Nem is tudom pontosan mit is játszanak, van ebből is, abból is. Igazából itt már nem lehet skatulyázni, egyszerűen hallgatni  és élvezni kell, ahogy sodor magával ez a különleges atmoszféra. 

Ennek a Satanic Bong Metalnak egyetlen nagy mai atyaúristene van és az az Electric Wizard. Ők az abszolút origó. Hozzájuk képest a többiek már csak másolnak, másolgatnak, esetleg példaképként követik őket. Ez nem probléma, sőt esetleg jól is elsülhet a dolog. Mint az előbb emlitettem, nagyon szűk korlátok közé van szoritva a zene, ez kitermeli a sok klónt. Aki emellé még meg tudja teremteni azt a bizonyos hangulatot ami a Wizardot jellemzi, akkor az már becsülendő és élvezettel hallgatható.

Mostanában nem nagyon találkoztam ilyen zenekarokkal. Belzebong, Wizard Smoke, a nemrég lemezzel jelentkező Windhand, Snakerider és igen a The Moon Mistress, akiket most kapásból felsorolni tudok. Még akadhat pár banda, de nem sok.

A Silent Voice Inside egy rövidke bevezetés után (Gate One) élve nyúzza le az embert. Amikor pedig végképp nem tudod elviselni a létet, na akkor jön a Gate Two. Ez valóban egy második kapu, de ez nemhogy kivezet a tébolyból, hanem csavar még egyet az egészen és elsöpri a föld szinéről azt, ami megmaradt a Lélek fényes részéből.

Bongra fel Sátánimádók! AMEN!