Rég voltam már a Merlinben(utoljára Neck Sprain-en,ha minden igaz),úgyhogy az IHM-es buli kiváló apropót szolgáltatott ahhoz,hogy újra tiszteletemet tegyem a város szívében fekvő, színházként is funkcionáló szórakozóhelyen.
Az ütősnek ígérkező estét a Nomad nyitotta,ahol egykori Bedlam-(lesz majd reunion koncert,tessék figyelni!) és Warpigs-tagok egyesítették erőiket.Mindkét bandától meglehetősen eltérő stílust képvisel ez az együttes,de semmivel nem gyengébb,mint azok voltak(sőt!).Már bemutatkozó demójuk is komoly potenciálról árulkodott,amely a Végálom című nagylemezen csak még jobban kiteljesedett.Ebben a zenében benne van a Rush,a Pearl Jam és a Red Hot Chili Peppers lüktetése,ereje;iszonyat dinamikus és húzós témákat tudnak játszani ezek a csókák.Mindehhez pedig nagyon is emberséges,értelmes és tartalmas szövegeket kreálnak,amelyekkel bárki gond nélkül azonosulhat.Rövidke műsorukban el is hangzottak a nagylemez legnagyobb "slágerei": Hová mehetnék?; 35; Check-in(egyik legnagyobb kedvencem!); Egy ember a világgal szemben,stb.Az ekkor még maroknyi közönség láthatóan vette a lapot.
Átszerelési szünet következett,majd a Mangod Inc. sétált fel a színpadra,akiket azt hiszem,már nem kell bemutatni senkinek.Persóék is már kellőképpen bejátszották magukat a köztudatba rendszeres klubfellépéseikkel(én igazság szerint kicsit unom is őket,annyi Mangod koncerten voltam már).Profin nyomták most is.A jólismert nóták közé beszúrtak egy Depeche Mode feldolgozást,a Policy Of Truth-t,ami nálam plusz pontot eredményezett;erre a nótára már kisgyerekként nagyon rá voltam kattanva.Azóta feldolgozták jópáran,többek közt egy Terry Hoax nevű német rocker,de hogy hazai példát mondjak,említhetném a Rémember-t is.
Elég meglepő volt,h. a Mangod előbb játszott,mint a Nuke,én ugyanis arra számítottam,h. a Nagy Ádám vezette brigád fog másodikként zúzni(úgy rémlik,így volt kiírva a szórólapon).Mindegy,a Nuke legyalulta az agyunkat,mint mindig.A szokásos programjukat tolták rövidített formában.A lemez címadó nótája(Soul Injection) közben nővérnek öltözött csinos lányok osztogattak ingyen sört az előre nyomakodóknak,akárcsak a tavalyi lemezbemutató koncerten.Nekem is jutott!A vége felé pedig Ádiék elővették egyik aktuális kedvencemet,az I Go Out To Sail In Outer Space című szerzeményt,ami egy elszállós, tripes stoner rock eresztés(akár még Gas Giant-nek is simán elmenne!).
Az est utolsó előtti fellépője,a hamarosan új lemezzel jelentkező The Idoru most valahogy nem tudott lekötni,így túl sok szót nem is vesztegetnék rájuk.Nem lenne rossz alapból,amit csinálnak,csak épp nem voltam annyira rájuk hangolódva,valamint ez a fajta félig emo-core,félig kalipunkos muzsika kábé úgy illett az Isten Háta Mögött elé,mint a Hooligans a Vágtázó Halottkémek elé.Ezzel most biztos népszerűtlen leszek az Idoru fanok körében(ám ők úgyse olvassák ezt a blogot),de őszintén szólva kapcsiból tudnék mondani vagy tíz bandát,akik jobban megérdemelték volna ezt a lehetőséget,hogy ekkora közönség előtt bizonyíthassanak egy ilyen kaliberű banzájon.Hol van ilyenkor pl. egy Shapat Terror,egy Angertea vagy netán egy Pozvakowski?!
Már bőven elmúlt éjfél,mire a főzenekar a deszkákra került.Kérem szépen,az IHM felnőtt!Méghozzá egy olyan szintre kerültek,amelyet még a legvadabb álmaikban sem gondolhattak volna,amikor garázszenekarként nekiálltak zajongani.A banda kitartása,lelkesedése és nem utolsó sorban töretlen fejlődése meghozta gyümölcsét:Palikáék a kezdeti 20 fős klubbuliktól eljutottak a teltházas "bevállalósabb" koncertekig.Aktuális albumuk,a Kényelmetlen lemez pedig 2008 legkiemelkedőbb produkciója volt szerintem magyar részről.A brigád az És című számmal csapott bele a lecsóba,s lőn!: egy egész más dimenzióba repültünk át.A katartikus élményt pazar,színes vetítés tette még teljesebbé.Palika kicsit talán sokat pofázott a nóták között,amúgy óriási énekes.Hibátlan volt az előadás,mint mindig.A banda főleg a Kényelmetlen lemez húzónótáival kínálta meg a népet(a már-már Neurosis-osan fenyegető,riffelős Eszem éjjel és baglyot,az eklektikus,diszkós levezetéssel operáló Itt valami megült,de terítékre került a "rádiós sláger" Jósolni bélből is).A Rosenkreutz-ról már csak egy szám került elő mutatóba(Közelítő távolító) és a Szokásos albumot se nagyon feszegették Paliék.Ki is maradt a durván egyórás szettből csomó nóta,amit szívesen hallottam volna még élőben,de talán majd legközelebb(amire úgy néz ki, várhatunk egy darabig,ugyanis bizonyos állítások szerint csak áprilisban lesz újra koncertjük a fővárosban).Vita nincs: az Isten Háta Mögött ma Magyarország egyik legzseniálisabb zenekara!Pont.Aki fikázza őket,az részemről egy igénytelen popper.
Egy személyes kedvencemet szeretném bemutatni, akikhez nagyon jó emlékek fűznek fiatalabb koromból. A Born 33 a Bastards formáció romjaiból épült fel. Itt már Bacsagabi énekelt/gitározott, Szamos dobolt, Dana kezelte a négyhúrost és Donka Ricsi gitározott (de még hogy!!). 1999-ben kiadtak egy FÜst.ÖRVÉNY EP-t, ami akkoriban igazán izmos anyag volt. Rengeteg Down-t, C.O.C.-t, Helmetet, Mostamagnetet, Floodgate-et hallgathattak, mert ez rányomta a bélyegét az anyagra amellett, hogy saját hangzásvilágot hoztak létre és nem másoltak le senkit. Az elöbb leírt bandák, csak szellemiségben és hangulatban vannak jelen, ez frissítő és üde színfolt volt az akkori metal állóvízben. Az Ep után, már Ákos ült be a dobok mögé és már vele vették fel a Dieselvíziót.
Kommentek