Default style- Alternative style

Nomega : Deimos (2012)

.

A temesváriak már büszkélkedhetnek egy nagyszerű stoner-space rock bandával, ami The Egocentrics névre hallgat, az együttes kedvelőinek, pedig most figyelmébe ajánlanám az ugyancsak Temesváron működő Nomegát. Itt ugyanis valami hasonló zenéhez lehet szerencséjük, bár a Nomega valamelyest sötétebb világban tekereg.

.

Nomega - Deimos.jpeg

1. A beszéd-kalauzokat leszámítva, négy instrumentális számot találhatunk a lemezen, ami első ránézésre kevésnek tűnhet, de csak, amíg ki nem derül, hogy ezek közül rögtön az első tétel több, mint 22 perces. A második meglepetés akkor éri az embert, amikor felcsendül a klasszikus Twin Peaks sorozat -Angelo Badalamenti által komponált- főcímzenéje, amelyből egy improvizatív elszállásokkal tűzdelt, sötét utazás kerekedik.

2. A következő, "Samsara" sejtelmes, kietlen vidékre tessékeli a hallgatót, egy fokkal talán baljósabb hangulattal, mint a lemezt indító "Nekkara".

3. Az első két szám lassabb ütemre épülő, repetitív hangvétele után pont megfelelő időben érkezik a 7 perces "Mountain Tusk". A monológgal kisért, intenzívebb gitártéma után különleges színezetű atmoszférába kanyarodunk, a későbbiekben, meg egy pszichedelikus jamre is magukkal visznek.

4. Az utolsó, "Sengsara" című szám három, nagyobb részből áll, amelyek egyenként is kifejezetten komplexek:

I. Az első részben katartikus tetőpontokban kiteljesedő, post-os hangulatú gitárharmóniák hullámzanak, tömény szólamokkal és hangulatos pihenőkkel.

II. Nagyjából 10 perc után egy nagyobb váltás történik és a búgó, morajló basszusgitár pulzálása veszi át a stafétabotot. Ez egy mozgalmasabb, jammelősebb rész.

III. 15 perc, 15 másodpercnél tulajdonképpen véget is érne a műsor, majd 5 teljes perc csönd után (20.15-től) elindul a rejtett track. A végitélet súlytotta, élettelen Földről, megtört, reményvesztett emberi túlélők távoznak az ismeretlen világegyetembe, esélytelenül keresve maguknak új lakhelyet. Legalábbis a zene hangulatához ilyesmi történetet tudnék elképzelni. Darius Lazurean és George Stoica gitárosok itt nagyon hatásos dallamokat alkotnak, de Razvan Postelnicu basszusgitárjának kiábrándult riffjei és a különböző kozmikus billentyűszínezékek is fontos szerepet játszanak a hangulat megteremtésében. Mintha a space rock legenda Hawkwind formálta volna saját képére a Neurosis világát.

.

Lent Bandcamp hallgatás, fent meg letöltési lehetőség. Hallgassátok meg egyben, érdemes!

.

Tagok:
Darius Mihai Lazurean: guitars/effects
George Stoica: guitars/words
Razvan Lazea-Postelnicu: bass
Sebastian Iosif Baltean : drums/percussion
Sol Faur : keyboards

Tracklista:
1. Nekkara (22:33)
2. Samsara (14:11)
3. Mountain Tusk (7:01)
4. Sengsara (30:28)

.

.

.

A bejegyzés trackback címe:

https://stoner.blog.hu/api/trackback/id/tr204688198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása