Default style- Alternative style
Dél Spanyolországból kaptuk a linket, hogy miért épp most, nem tudni, de úgy tűnik, hogy két év hallgatás után a zenekar ismét nekilódul.
Tutter stoner/fuzz rock ez, csipetnyi psychedeliával és néha a punk is felüti a fejét, ez leginkább z éneknek "köszönhető", ha ugyan.
Get stoned!
Hátha van még valaki, aki nem hallotta.
Faya a hangzás, az első dal egy zúzosabb darab, mondjuk modern metal/sludge-nak, hogy passzoljon a profilunkba, ám felénél belassulnak és a elmennek abba a léleknyitogató hangulatba, amit leginkább a Mono nevével szoktak fémjelezni. Mivel ez a szám közel 12 perces, akár hívhatom két számnak is, így lesz a következő, több, mint 8 perces számmal egy 20 perces Ep.
A második szám, kígyóként tekergőző basszussal és gitárokkal nyit, instrumentalitást :) sugallva, de aztán gyorsan ránktör a 'csúnyálkodás', üvöltözés. Majd megint jönnek azok a részek, amik elviszik az ember figyelmét a gondolkodásba.
Hallgassátok, mert fain, get stoned!
Trouble fanok számára három örvendetes hírrel is számolhatok. Az egyik szerint a banda kakukktojása, Kory Clarke elbúcsúzott a csapattól, bár ez önmagában még nem is lenne jó hír, hiszen akkor mi lesz így az új lemezzel. Itt jön a képbe a második jó hír, miszerint a zenekar új énekese nem más lett, mint a Floodgate és Alabama Thunderpussy csapatokból is jól ismert Kyle Thomas! Durva mi? Ezek után már csak fasza lehet majd az új lemez. A témáról bővebben itt és itt olvashattok. A harmadik örömhír pedig az előző énekes, Eric Wagner mozgolódásával kapcsolatos, ő ugyanis egy Blackfinger nevű formációval nyomul, aminek nagylemeze idénre várható.
Ebből pedig itt van egy kis ízelítő:
Bár Mundi Csaba a Dűne együttesből már megelőzött egy beszámolóval a Stonerise Hírportálon, azért csak megírom én is a saját verziómat. Eredetileg az Artkatakomba nevű helyen lett volna a szóban forgó konci, azonban az ÁNTSZ rászállt a klubra és alkalmatlannak ítélte, úgyh. last minute másik helyet kellett keresni, na meg találni. Sebaj, a szervezőket nem olyan fából faragták, h. feladják és sikerült is lekötni a Metal School névre hallgató klubba (ami a Bajcsyn található) a bulit. Már hallottam erről a helyről korábban (próbatermeket üzemeltettek benne), de még sose voltam ott. Tkp. egy földalatti bunker koncertteremnek berendezve, abszolút családias hangulattal, néhány elkötelezett metal rajongó felel érte (pakoltak is szünetekben magnóról olyan faja muzsikákat, mint Black Sabbath, Alice In Chains, Amorphis, stb.). Kiváló helyszín lenne egy "világvége party" lebonyolításához. :D Csak ajánlani tudom kisebb zenekaroknak, amennyiben fellépést szeretnének lekötni. Egy barátom meg is jegyezte, h. semmivel nem rosszabb, mint a Yuk. Az estét a már említett Dűne indította, szépen lassan közönség is kezdett alakulni abból a néhány emberből, aki beszállingózott. Kiváló bemelegítést végeztek Csabiék, hol instru, hol énekes stoner rockjukkal, amelyet talán a Nebula és Atomic Bitchwax fémjelezte jammelősebb vonalhoz tudnék leginkább fogni. A basszeros kivételével, aki eléggé ad az image-re (maszkot viselt és szkafanderbe öltözött), a többi tag mind egyszerű, hétköznapi kinézetű emberke, ám zenélni piszkosul tudnak. Szűk félórás szettjükben a saját számaik mellett egy Karma To Burn és Clutch feldolgozással is megörvendeztettek minket.
Másodikként a nyíregyi Diomede Fuzzdirt forrósította a hangulatot, akikről egyszer már írtam itt cikket. Iklódi Tamás énekes-gityósnak közvetlenül kezdés előtt sikerült odaérnie a helyszínre. Rájuk már volt beindulás rendesen! A múltkori Filteres fellépésük sem volt pillangószellentés, de amit a Metal Schoolban elővezettek szombat este, az még felülmúlta azt is! De kajak! :) Áradt az energia a deszkákról, köszönhetően Tamás ízes riffjeinek, Sanyi bombabiztos alapozásának a basszuson, vmint Baku László lehengerlő dobmunkájának (a srác úgy püfölte a cájgot, mint John Bonham :)). A szemtelenül fiatal trióból ki se nézne ilyen füstös, Hendrixben vastagon gyökerező zenét az ember, inkább amolyan Kispálos alter muzsikára tippelhetne a kinézetük alapján. A debüt EP teljes anyaga elhangzott, emellett attól újabb témát is mutattak nekünk, vmint feldolgozás gyanánt a Ten Years After egyik legkeményebb számával kívántunk jó reggelt a kicsi iskoláslánynak. :D
Legvégül a Burning Full Throttle került sorra, úgy éjfél előtt nem olyan sokkal. Molnár Feriék talán az eddigi leglazább, leghangulatosabb, mindamellett leginteraktívabb koncertjüket adták (az általam eddig látottak közül biztosan). Primkó motoros southern rockjuk mentes mindenféle világmegváltástól, de pont ezt szeretjük benne. Egyedül azt sajnálom kissé velük kapcsolatban, h. a "Keep West" c. EP dolgai feledésbe merültek náluk (nem voltak pedig szarok azok a dalok), csak és kizárólag az újabb eresztésekre koncentrálnak. A Dűnéhez hasonlóan ők is előszedtek egy Clutch nótát: a "Mob Goes Wild"-ot. Ekkor már Badarász Béla (aki vadiúj gitárját avatta fel aznap este) szépen elkezdte bevonogatni a közönséget, s persze a zenészkollégákat a mókába. Először a Dűnés arcok közül kettőt hívott színpadra, majd engem is a produkció részesévé tett: előbb a mikrofont nyújtotta nekem (a The Flight c. szám alapriffje annyira Mötley-Shout At The Devil, h. üvöltöttem is rá a klasszikus nóta refrénjét :D). Az uccsó nótára ("The One To Blame") pedig totális lelazulás kerekedett, Béci még engem is színpadra rángatott és nem kis meglepetésemre nyakamba akasztotta új fecskefarkú gityóját. Próbáltam is vmit produkálni rajta/vele - a reakciókból ítélve sikerrel! Így mutatkoztam be gitárosként a Burning Full Throttle-ben.:D Kíváncsi vagyok, h. vki felvette-e videóra az ominózus megmozdulást, szívesen visszanézném! Fotók mindenesetre készültek róla, azok közt vannak jól sikerültek.
Szóval nem sámli happening volt ez, jó társaságban, penge zenékkel egy faja kis helyen. Kívánok még magunknak sok ilyet! :) Get stoned!
Kommentek