Default style- Alternative style

Voidlurker - Industrial Nightmare

 Angolok. Nem játszanak olyasmit, amit előttük ne játszottak volna mások. Electric Wizard, Dopethrone, és még sokan mások. Nem írnak fülbemászó doom slágereket, sőt azt se tudom állítani, hogy remekül bánnak a hangszerekkel. Ráadásul fél éve jelent meg, tehát nem egy nagy újdonság a műfaj kedvelőinek. 

 

 Mégis mért írok róluk? Mert egyszerűen ebben a műfajban etalon a hangzásuk. Ehhez a szutyok esős majdnem nyári időhöz pont ez illik. Feltekered a hangerőt és csak bámulsz ki az ablakon. Enyhe nihilizmus és áporodott pinceszag lengi körül ezt a pár dalt. Meg némi ipari rémálom. Mindez az APF records-nak köszönhető!  Facse AMEN!

Geezer - Groovy

 

A Geezer mindig is valamiféle csodabogár volt (van). Zenéjük minősége mindig is magas volt. Alázatuk a zenéhez követendő példa! Előtérbe helyezik a hangszereket, míg a vokál inkább díszítő szerepet tölt be. Keveredik a stoner és a jam rock. Zenéjük többször is monoton. Gyors dal nem nagyon fér bele a repertoárjukba, bár amikor középtempó fölé jutnak, az mindig üdítő színfolt.

Nem minden albumukat szeretem. Sőt, azokat favorizálom inkább, amiben az elöbb írt "díszítő jellegű" éneklést egy kicsit jobban előtérbe helyezik és inkább a stoner dominál, mint a jam. Ilyen lemez például a 2016-os Geezer, 2014-es Gage és a most megjelenő Groovy is. Persze, ebben is vannak elszállások, de visszafogottan és ez azt eredményezi, hogy hallgatóbarátabb dalok születtek. Nem populárisabbak, csak egyszerűen hallgathatóbbak.

 

Május 29-én fog hivatalosan megjelenni digitális formában a Geezer új lemeze, a Groovy a HEAVY PSYCH SOUND Records gondozásában. (Június 5-én fizikailag is elérhető lesz.) Jól teszitek, ha várjátok, addig is hallgassátok ezt a két dalt rongyosra! Geezer face, AMEN!

Bongtower - Oscillator

 

Már nagyon vártam az orosz Bongtower új albumát. Nem vártam hiába! Most itt van és én ízlelgetem, próbálgatom. Az első nagy meglepetése az albumnak az egyenletessége. Nem, nem a minőségi homogenitásról beszélek, hisz azt az első albummal elég magasra tették, amit itt szintén megugrottak a srácok.  (Igen, dobos csaj már nincs, helyette dobos srác van.) Zenei monotonitás van, de az a legmagasabb fokon. 

A másik meglepetés az az, hogy komolyabb témákkal jöttek elő, mint az Altered States-nél. Nyoma sincs semmiféle kábulatnak, tudatmódosulásnak és egyébként is. A lemez koncept lemez. Az nemzetközi űrkutatást járja körül. Főleg a fontosabb momentumokról szólnak a dalok, úgy a Szovjet, mint a Nemzetközi nagy pillanatokat veszi górcső alá. Pl.:az első űrsétát, Gagarinékat, ilyesmi. 

 

A zene tökéletes keveréke a Sleep-nek és a Dopethrone muzsikájának. Nagyon szépen jön össze az űr ridegsége, hidegsége a monotonitással és Dopethrone-os mélységekkel. Ja és persze rengeteg elektromos vuttyogás, tyüttyögés, búgolás, sütymergés, ami még jobban kiszakítja a hallgatót a Föld vonzásköréből. Facebook

AMEN!

Devillac - Mountains As Crowns

 

A Finn Devillac se ma kezdte a zenebonát. Gyakorlatilag már '95-ben kiadtak egy demót. Igaz, akkor még Fuzzbender néven futottak, de 2000-ben már kiadtak egy split korongot a Transonic Science-szel, Devillac néven. Fokozatosan fejlődtek, mégis benne maradtak a Stoner skatulyában, és ez szerintem jó, úgy megújulni, hogy nem hagyod el a stílusjegyeidet. 

 Most nagy sokára kiadtak egy EP-t, Mountains As Crowns címmel. Nagyon beérett anyag. Itt csupa nagybetűvel kell írni, a STONER-t. Nem mozdulnak át a mostanság egyre nagyobb teret nyerő doom-ba, sem pedig a sludge nem tudta őket elcsábítani. Nincs vintage rock, sem hülye hippiskedés, nem esznek lepkét és nem áldoznak szüzeket, fekete kecskét meg pláne nem inzultálnak análisan.

 

 A Stoner most horzsolóbban szól, mint valaha, az ének témák kidolgozottak és a basszus átvezérli a pulzusodat. Hasonló a megközelítés, mint a Truckfighters-nél, de itt nincsenek olyan hosszú dalok. Annyi, amennyi kell. Nem több, nem kevesebb. STONER! AMEN! 

Facebook.

 

Dopelord - Sign Of The Devil

Már megszokhattuk, hogy Lengyelországból minőségi doom/stoner...egyéb ehhez kapcsolódó zenék kerülnek be a nemzetközi vérkeringésbe. A Dopelord zenekar a manapság Doom-nak mondott műfajt képviseli felső szinten. (Én inkább lassú rockzenének, vagy neoDoomnak hívnám)

Az előző lemezük, a Children Of The Haze se volt egy gyenge eresztés, azonban...Alig egy hónapja jelent meg az új korongjuk a Sign Of The Devil. Nagyon aktuális, elég csak a címre, illetve a borítóra nézni. Már az első daluk, ahogy kezdődik, egyből megvett kilóra. Olyan mélységeket nyitnak meg a hallgató elött, ahol még alig jár élő ember.

 

A saját műfaján belül is feszegeti a korlátait és ez jót tesz ennek az amúgy is monoton zenének. Az első számmal még visszakacsintanak a régi időkre, de már a Hail Satan (mekkora cím!) olyan, mintha korai Celtic Frostot kevernék a Bathoryval és ezt úgy adnák elő, mint egy középtempós Emperor. Elég Black Metalosan hangzik, pedig ez Dopelord-os! A Heathen pedig egy igazi gitárorgia, olyan refrénnel, mint ha valami glam/stadion rock zenekart gyurtak vona bele egy rothadó sárkupacba. Kedvencem a Doom Bastards. Gyakorlatilag két dalt kovácsoltak egybe. Az eleje szép melankólikus doom sláger, de a vége felétől bevadul és igazi csordavokálos Heavy Metal lesz. Mintha a korai Running Wild is ott lapulna a sorok közt. Aztán ismét előveszik az "unalmas" oldalukat és World Beneath Us-al egy már most klasszikussá érett doom himnuszt adnak elő. És hát a végére még odabiggyesztenek egy ökölrázós Punk/Hc szösszenetet!

Mestermű! Hallgasátok, mert elvisz az Ördög! 10/10 https://www.facebook.com/Dopelord666

AMEN!

Sleepwulf - Sleepwulf

 

Nekem már régen betelt a hócípőm ezzel a még mindig agyon ajnározott retro, vintage rock zenével. Én értem, hogy valakinek nagy inspiráció forrás a '70-es évek rock zenéje. Sőt, azt is megértem, hogy valaki ilyen zenét akar játszani, nem csak meríteni belőle, na de na! Az akkori zenekarok (Black Sabbath, Led Zeppelin, Deep Purple stb.) azért lettek nagyok, mert az újat keresték, a meghökkentőt. Azt, amit eddig nem csinált senki. Hangzásban, szövegben, dallamokban. Erre most mi van? Alakulnak és vitulnak azok a bandák, akik ebből az "újdonság keresésből" semmit sem vesznek át. Maradnak a '71-es években. Igaz, azt tökéletesen másolják.

 Ilyen a svéd Sleepwulf is. Aki ragaszkodik a vintage hangzáshoz, a proto rock hangulatához, annak a Sleepwulf bemutatkozó albuma tökéletes lesz. Én mondjuk szívesebben rakok fel egy korabeli Sabbath korongot, de ez lehet, csak az én nyomorom. 

 

Nevetséges a példa, de én a vasaláshoz tudnám hasonlítani. Ugye régen volt a mángorló, esetleg aza fajta vasaló, amibe parazsat raktak. Ez volt és kész. Aztán az idők folyamán kialakult a mostani gőzös vasalók világa. Az elv ugyan az maradt, de ki a faxom akar mángorolni, vagy parazsat gyüjteni, hogy sima legyen az inge? Senki. 

 Szóval lehetinspirációt meríteni, lehet szeretni a régi korok zenéjét, de tegyük ezt úgy, hogy törekedjünk a megújulásra. https://www.facebook.com/sleepwulf

AMEN!

 

 

Puta Volcano - AMMA

A mai napon jelent meg a görög Puta Volcano legújabb és egyben negyedik nagylemeze, az AMMA.

Nagy rajongójukhoz híven azonnal meghallgattam és bátran állíthatom, most sem okoztak csalódást. Ez a lemez már kiforrottabb, még az előzőhöz képest is érződik rajta, hogy megtalálták azt a stílust, amit kerestek, a már ismert jellegzetességek ezen a korongon is bőven megtalálhatóak. Nagyon hangulatos, szó szerint egy utazásban lesz része a hallgatónak.

Az AMMA az együttes eddig leghosszabb lemeze, tizenkét számot tartalmaz a már eddig is ismert két tracken kívül, amelyből egyhez klipet is készítettek, aminek a forgatása bizonyára könnyesen röhögős volt, lentebb megtekinthetitek.

Véleményem szerint a Puta Volcano egy különleges zenekar, igazán nem tudom hasonlítani máshoz, más témákkal operálnak, mint amit megszoktunk stoner és desert rock zenét játszó társaiktól, úgy gondolom, ez a mai világban nagyon ritka már, hogy valakik egy csak rájuk jellemző zenét játszanak. A kivételes hangulatot Anna Papathanasiou hangja koronázza meg, ami olykor nyers, lágy, szexi.

A lemezen van pörgős nóta, mint a First Light, igazán szállós, mint például a Black Box, és a kedvencem a Torus, amiben a dallamos részek a fülemnek úgy hatnak, mint toroknak a méz, végül elérkezünk a befejező számhoz, ami nagyszerű lezárása az albumnak, ez pedig a Kassandra's Gift.

Összegezve én imádtam ezt a lemezüket is, mint eddig mindegyiket. Azoknak ajánlom, akik egy kellemes hangvételű utazást szeretnének megtapasztalni különleges hangzással, gyönyörű női énekkel.

A Facebook oldalukon hirdetik, hogy a turné során Budapesten is bemutatják az új szerzeményeket, április 19. napján. Reménykedjünk, hogy a jelenleg kialakult borzasztó helyzet addigra lecseng és találkozhatunk velük élőben is.

A teljes albumot a többivel együtt itt meg tudjátok hallgatni, vásárolni: https://putavolcano.bandcamp.com/album/amma

Hallgassátok egészséggel, vigyázzatok magatokra és egymásra!

Yatra - Blood Of The Night

Az előző albumhoz képest egy sokkal homogénebb albumot hozott össze a Maryland-i Yatra. Jó, a Death Ritual se volt az eklektika mintapéldánya, de a Blood Of The Night egy sokkal "unalmasabb" lemez lett. Ennek ellenére még mindig az átlag felett teljsítenek. 

 

Furcsa elegye a Black Metalnak és a Sludge zenének. A vokál, az totál BM, a Zene pedig egy nagyon délies ízzel bíró sludge/doom halál. Annyira jól sikerültek a riffek, hogy akár még vokál nélkül is megállnák a helyüket, azonban az ének még rátesz egy lapáttal. Érdekes, ahogy dallamokat vartyog, üvölt ez a srác.

Szívesen megnézném őket élőben is, mivel elméletileg hárman alkotják a zenekart, viszont a lemezre felpakolt dalok koncerten csak két gitárral szólalnak meg igazán. Lemezen viszont ajánlani tudom minden olyan őrültnek, aki a sludgon túl is látni/hallani szeretné a zenét! Facebook.

AMEN!