Default style- Alternative style

Anno Domini

SOLACE : A.D. (2010)

 

Röviden ismertetném az együttest annak,aki esetleg nem ismerné,bár gondolom Niconak,Riconak és Chinonak nem kell bemutatnom:A Solace egy 90-es évek elején alakult,sztónerkörökben elismert,nagyhatású banda.Két oszlopos tagjának,Tommy Southard-nak és Rob Hultz-nak köszönhetjük a kultikus Godspeed nevű bandát,ezenkívül a mindegyki mindenkivel témakörben kapcsolatba hozhatóak az Atomic bitchwax-al,a Beaver-el,a Monster Magnet-el és még jó néhány alapcsapattal.Most legutóbb például a tavaly megjelentetett,főleg Monster Magnet tagokból álló Gallery Of Mites lemezen is hallhattuk Tommy Southard játékát,Keith Ackermant pedig a Bitchwax lemezeiről is ismerhetjük.A Solace hangzását nem hasonlítgatnám semmilyen másik bandához,ezt állapítsátok meg a myspace,vagy a weboldal alapján.Sokan Doom bandaként tartják őket számon,de szerintem a Stoner hatás jóval erősebben hallatszik a zenéjükön,a csipetnyi Hardcore feeling jelenléte miatt pedig talán egy kicsit borultabb,elvetemültebb hangulatot is teremtenek a megszokottaktól.

A hangzásra külön kiváncsi voltam,azok után,hogy átigazoltak a Smallstone Recordshoz és habár az első számtól egy kicsit meglepődtem,már első hallásra is érezhetően minőségi zenét hoztak össze.Szerintem minden téren kurvajó album született,viszont,aki még nem ismeri őket az készüljön fel,hogy néhol Metalcore/Hardcore szerű üvöltés bukkan fel.Nekem egyébként baszottul bejön.Nagyrészt hagyományos sztóner található ezen is,a csapattól megszokott,marhajó basszushangzással,elborult agyalásokkal és érdekes gitártémákkal,a két gitár előnyeit hallhatóan ki is használva,de néhány kakukktojást is raktak a lemezre.Ilyen,pl.a "The Skull of the Head of a Man",ami egy pörgős tempójú Hardcore vadulás,vagy a baljós hangulatú doom témából sztónerbe alakuló "From Below".Ennek az elejéről valami menthetetlenül elkárhozott lélek jut az ember eszébe,szóval elég kiakasztó.Érdemes még megemlíteni a "Six Year Trainwreck" című számot,amit nagyjából két részre lehet osztani.Az első fele Black Sabbath hatású és lassabb tempóra épülő bólogatás,néhol eléggé Ozzy stílusát idéző,tisztább énekkel,a második felére viszont előjönnek az odabaszósabb riffek,a keménykedések és a torokszaggatóan üvöltős vokál.A "The Immortal, the Dead..." mellett egyébként ebben hallhatóak az album talán legszebben kivitelezett szólói.Ilyesmi gitárdallamokat se nagyon hallottam még ebben a műfajban.Kurvajó.A hagyományos jellegű számok közül pedig a "Borrowed Immunity" a kedvencem.Hangulatos sivatagi várakozással nyit,aztán később sztónerbe vált,a vége felé egy fasza örjöngéssé fokozódík,majd visszakanyaródik a szám elejét nyitó sivatagi nyugiságba.Minden szám megérdemelné,hogy ennél jóval részletesebben is kielemezze valaki,de már így is túl hosszú lett az ajánló.

Rengeteg dolog már első hallgatáskor is megfogott,de második nekifutásra talált meg úgy igazán az egész lemez.Szerintem a 2010-es év egyik legjobb kiadványa a hasonló műfajú zenék közül.Sajnos nincs meg az összes lemezük egy teljes diszkográfiához,pedig erre a blogra igencsak illene,szóval össze kéne majd dobálni valahogy.Azt meg külön érdemes meghallgatni,hogy milyen súlyos szinten agyonszólózták a Pentagram Forever My Queenjének a feldolgozását a 2006-os Roadburn fesztiválon.Összehasonlításképpen itt az eredeti,itt pedig a Solace féle verzió.Ezt a számot egyébként megtalálhatjátok a Solace 2003-as lemezén is,a 2010-es album pedig mindenkinek kötelező!
 


Tracklist:
1. The Disillusioned Prophet
2. The Immortal, the Dead and the No
3. Six Year Trainwreck
4. Za Gamman
5. Borrowed Immunity
6. Down South Dog
7. The Eyes of the Vulture
8. The Skull of the Head of a Man
9. From Below

Diszkográfia:
Solace  7" EP (1998)
Distanced from Reality split with Solarized (1999)
Further (2000) / Vinyl re-issue (2008)
13 (2003)
Black Market/Hammerhead split with Greatdayforup (2004)
Hammerhead 10" inch EP (2006)
The Black Black (2007)
 A. D. (2010)

Tagok:
Tommy Southard - Guitar
Justin Daniels - Guitar
Keith Ackerman - Drums
Rob Hultz - Bass
Jason - Vocals

 

 

 Get Stoned

 

Ingyen zene

Vultures Of Cult : Cold Hum (2010)

 

 

Szeretem,ha egy zenekar odafigyelősen rakja össze a weboldalát,azt meg pláne tisztelem,ha ingyen letölthetővé teszi a fáradságos munkával összehozott muzsikáját.Egyébként szokványosnak mondható, punnyadósabb fajta,western szerű sztónert játszanak,amiben én vokálrészről Chriss Goss jelleget érzek,zenei oldalról meg viszonylag egyéni dolgot csinálnak,de nekem eszembe juttatták a Beavert és a Tito & Tarantulát is.Ez persze csak az én hülye meglátásom,egyébként is jóval konkrétabb a dolog,ha a teljes albumot letöltitek innét,vagy a lenti lejátszó segítségével belehallgattok a számokba.A "Lose Yourself" című trekket külön kiemelném a hangulata és gitárharmóniái miatt,tehát a gitárszólókért szerintem külön dicséretet érdemelnének.Get Stoned!

Myspace:http://www.myspace.com/vulturesofcult

Weboldal:http://vulturesofcult.bandcamp.com


Tracklist.
01. The Long Hard Road 04:56
02. The Getting Place 04:04
03. Knowing You're Wrong 01:52
04. Lose Yourself 05:19
05. KVLT 04:49
06. Ivory Towers 03:13
07. Into The Sun 05:05
08. Sleep Now 01:11

 

 

<a href="http://vulturesofcult.bandcamp.com/album/cold-hum" _fcksavedurl="http://vulturesofcult.bandcamp.com/album/cold-hum">The Long Hard Road by Vultures Of Cult</a>

buli

Péntek este a Pub Fictionben koncert! (ápr. 16.)
Fellép a Desertplane, majd a Turbo.
A beugró 800Ft.
A kezdés valamikor sötétedés után.

Meglepi

   Clutch : Strange Cousins At The Prince
     (Live In Melbourne,Australia 2010)

 

 

Első rész:

01. Who's Been Talkin
02. Elephant Riders
03. Sleestak Lightning
04. Minotaur
05. Mice and Gods
06. Abe Lincoln
07. Burning Beard
08. Profits of Doom

 


 

 Második rész:

09. Big News I
10. Big News II
11. Animal Farm
12. The Devil & Me.
13. Let A Poor Man Be
14. Child of the City
15. The Regulator
16. Struck Down
17. Pure Rock Fury
18. The Mob Goes Wild

 

  

Polak, Vengri Dve Bratanki...

 

 A nemrég újra kezembe akadt az Elvis Deluxe 2007-es Lazy albuma. Már régebben StonerWaszics felrakta a lemezhez készített videót, de még nem írtunk róla semmit. Volna mit...

 Meghallgattam egyszer, majd újra meghallgattam. Azután mégegyszer és azóta nem töröltem le az mp3 lejátszóról.

 Miközben hallgattam egyre jobban elszomorodtam. Miért van az, hogy körülöttünk bárki hozzányúl a stoner témához, mindíg valami korrekt dolog történik? Nem fikázni akarom a magyar csapatokat, mert nagyon ott vannak ők is, de valahogy ha szóba kerül a stonerrock és hasonló zenék, akkor nem tudjuk átvenni ezt a hangulatot. Ha meghallgatok egy orosz bandát, vagy esetünkben egy lengyel zenekart, akkor táncolhatnékom támad, de legalább is vigyorra húzódik az a hülye pofám. Ha viszont magyar brigád kerül a lejátszóba, akkor néha elfog valami furcsa érzés, mintha mi csak dühből tudnánk zenélni. Csak én gondolom így? Ha igen akkor bocsi. Nincs baj a hozzáállással, de nem vagyunk olyan felszabadultak mint akár az északi országokban élők.

   Az enyhén "Yellow Submarine"-ra emlékeztető borító teljesen mást takar. Nyoma sincs a Beatles féle dolgoknak. Kéremszépen itt STONERROCK van minden mennyiségben.  A szent háromság uralja a Lazy albumot.

   A Gyors. Itt olyan számok vannak, mint az utolsó Between Heaven And Hell, ahol a torzított énekhang nagyon eltalált. A kezdőtétel, ami tipikus lemezkezdő tétel lehetne bármelyik stoner lemezen. A Perfect Ride és a Ready To Rage pedig, a zongora betétekkel némi Hellacopterses utánérzéssel lopja be magát a hallójáratba. A For The Soul-ban a lebegős betétet mindenkinek hallania kell.

  A Közepes. Bármelyik középtempós számot említhetném, mindenhol lehet érezni, hogy a srácok nagy QOTSA és Fu Manchu hallgatók. A 27-ben azok a fuzzoló gitárok rendesen hozzák a Fu hangulatot, az Extraterrestrial Hideout Seeker pedig a már elöbb említett videó. Érdemes megnézni.

 A Lassú. A Sleep Brings No Relief bármelyik Queens Of... album B oldalára ráférne, Josh boldogan kapna érte két kézzel. A végére hagytam a nagy klasszikust. Money To Burn. Akkora STONER , hogy leszakad a fejed. Igaz, nem tartozik a lassab számok közé, de mindenképpen ide érdemes besorolni. Itt felvonul minden amitől a rock stonerré válik.

 Viszont van egy pontja a lemeznek, amin bukhat az egész. Szerintem a gitárszólók nincsenek rendesen kidolgozva(?) egy két dalban. Reméljük, hogy az idénre igért brand new anyag ezt kiküszöböli és akkor elmondható, hogy az Elvis Deluxe egy nemzetközi szinten is oda tudja tenni a kézjegyét.

 Bízunk benne, hogy az új lemezt megjáratják Magyarországon is egy-két buli erejéig!

  Hallgassátok, mert nem kaptok több sört és unicumot (pálinkát)!

süti beállítások módosítása