Change style to default Change style to alternate

Foo Fighters - Budapest koncert!



Ordos - House Of The Dead

 

Nem is olyan rég írtam az Ordos 2013-ban megjelent bemutatkozó albumáról. Akkor említettem, hogy bár nem egy kiemelkedően jó album, mégis megfogott, és hogy mennyire várom a folytatást. Most végre itt van, megjelent.

 Az első dalnál felemás érzéseim voltak, mivel szinte ugyan azt a középszerű sludge dolgot hozzák, mint az első lemeznél, viszont, mint akkor most is megfogott valami, de nincs rá magyarázat, mi. Aztán a második dalnál, a címadónál,  amikor bejön a tiszta ének, sőt a közepén keveredik némi ordibálással is, akkor már tudtam, hogy ez szakítani fog a régi dalokkal. Olyan, mintha bekúszna valami lágy hidegség, amitől félni kell, amitől elalszol a hóban és reggelre megfagysz. Mint az alkohol, hamis meleget ad. 

 

A harmadik Satan Venit pedig határozottan félemetes és nem attól a groove-os rifftől, ami szinte hipnotizál, hanem a végén lévő 3 perces lebegéstől, amiben a "satan venit"-et mondogatja az énekes. Igen, mondogatja, nem kántálja, nem ordibálja, vagy énekli. Egyszerűen csak mondogatja, mintha csak egy tényt közölne semlegesen és ettől kiráz a hideg.

 A negyedik pedig egy az egyben hozza a S:T Erik témáit. Blues keveredik a nyers sludge borzalma és doom szomorúságával. Felkavaró és mélységesen szép. Az utána lévő se rossz, viszont nem is jó. Szimpla töltelék. Viszont a záró tétel a The Witch a többféle stílusú énekhanggal és a lebegős hangulatával, maga a pokoli paradicsom. Úgy nyugtat, hogy tudat alatt érzel egyfajta idegességet, csúfságot. Ráadásul a végén az egészt egy kórussal fejelik meg. Fantasztikus.

AMEN!



Aboleth - EP-I

  

Csak akkor írok, ha valami megfog és mostanában nem fogott meg semmi. Gyomorbaj és ilyenek, de egyébként semmi. Jelentek meg az év végén és az év elején jó anyagok, sőt kiválóak is, de nem éreztem semmi különöset. Az az érzésem, mintha mindenki igyekezne és görcsösen próbálna elérni valami olyasmit, amire a zenehallgató elégedetten csettintene, hogy "ennél tökösebb, jobb, anyagot még nem hallottam!" és közben szép lassan elvész a zenélés öröme, a zenehallgatás öröme. 

 

Az Aboleth két állandó tagból áll és koncertekre bevesznek maguk mellé egy dobost. Brigitte Roka énekel és Collyn McCoy gitározik, Dan Joeright pedig úgy néz ki marad egy ideig dobos poszton.Nagyon laza rock zenét játszanak, amibe bekúszik a blues és a stoner. Alaptermészetük a vidámság, de mindezt elég komolyan produkálják. Nem hallok semmi erőlködést a zenéjükben, egyszerűen csak örülnek annak, amit csinálnak. 

 

Nem fogják megmenteni a világot, nem ordibálják el minden mondatukban hatszor, hogy sátán, meg vér és hogy mindenki megdöglik. Nem akarnak egy huszadik Mastodonná válni, sem egy tizedrangú Kyuss kópiává. Nincsenek sztár allürök, megjátszott befordulás és sznobista hipszterség. Számomra egy zenész ilyen, zenél önmagának és a közönségének, aki emiatt hálás. Én hálás vagyok.

AMEN!



Ordos - Ordos

 

Az Uppsalai  S:T Erik elméletileg létezik még, bár én úgy tudom, hogy a zenekar tagjai szétszéledtek. Kár értük, mert nagyon egyéni hangzást és ízt hoztak. A szintén Uppsala városából való Ordos szintén tetszik, annak ellenére, hogy nem váltják meg a világot, sőt, tök átlag zenét tolnak. Erőteljesebb sludge, némi középtempós doom, enyhe grooveos felhangok. Szóval nem egy nagy gyufa.

 

Mégis tetszik. Ráadásul 3 éve jelent meg ez az anyaguk és én anno találkoztam is velük.Mármint, hogy hallottam őket. Akkor elment mellettem. Most viszont megvett kilóra. Hasonlít a hangzásuk Erikék hangzására és ezt keverik ezzel az előbb említett sludge-os, ökölrázós doom-al. Próbálom megfogni, hogy mi az, amiért várom már az új albumukat. Lehet nem kel ezeken gondolkozni, egyszerűen csak hallgatni kell a muzsikát és engedni, hogy örömöt okozzon. Hát az Ordos most okozott. Bandcamp.

AMEN!



Year Of The Cobra - ...In The Shadows Below

Hiába van befűtve odabent a lakásban, de valahogy mégis érezzük a csontjainkban, a bőrünk alatt, hogy milyen odakint. Hideg, ragadós pára, ami olyannyira nehéz, hogy bármikor kifakadhat, mint valami kelés és a világra ömlik ez a csonthártya tépő eső. Ez most nem az önfeledt rokkandroll ideje. Ez most az elmélkedésé, a szomorúságé, a lehangoltságé. 

 Az STB Records olyan bandák tárhelye, mint a Goya, Hornss, Doctor Doom és a Year Of The Cobra. Egyik sem vidám zene. A Year Of The Goat is lemászik a pokol bugyraiba. Egy fiú és egy lány alkotják a zenekart. A fiú dobol, a lány basszusgitározik és énekel. Néha éteri hangon, néha pedig dögösen. Ja és ők ketten elegendőek, nem hiányzik semmiféle gitár, vagy billentyűs hangszer.

 

 Nekem sokszor az észt Talbot ugrik be, de csak azért, mert hasonló a hangzásuk és néha a stílus is. A YOTG nagyon erősen visszanyúl a Sabbath zenéjéhez és ott is inkább a lassabb tempóhoz. Alapvető Doom muzsikáról beszélünk, de azért a Persephone-ban megmutatják, hogy a groove se áll tőlük messze, sőt a Temple of Apollo egy kifejezetten gyors Punk téma. A többi dal pedig borongós késő őszi hanyatt dőléshez való. Bandcamp.

AMEN!

 



Blunt - State Of Desolation

 

Pihenéssel töltöttem ezt az elmúlt négy napot. Mind fizikailag, mind szellemileg kimerültem. Túljutottam egy másfél hetes intenzív fogfájáson és egy csonthártya gyulladáson, ráadásul emiatt kellett kihagynom az Atomic Bitchwax és a Karma To Burn koncerteket is. És mindezt tetézte, hogy a Burning Full Thrtottle is játszott. 

 Két zenekart tudtam csak hallgatni ebben a vészterhes időben, a Geezer-t és a Blunt-ot. Időm lett volna, de türelmem az már nem. Főleg a Blunt az, ami most befészkelte magát a fülembe.

 

Nagyon sokszor a High On Fire, vagy a Weedeater ugrik be, de azért sokkal összetettebb a kép. A kétféle vokalizálás miatt néha valamiféle sludge/doom zenekar képe ugrik be, főleg az utolsó dalnál, néha pedig valamiféle depressziós dark monstrum, amit a tisztább énekhang miatt érzek. Kellemes a hangzás is, nem a legtisztább, de itt most nem ez volt a fő cél, mint ahogy a Weedeaternél sem az. Viszont emészthető, és nem fullad unalomba. Egy dallal több, már sok lenne, ez így jó.

 Kellemes hallgatni való a fájdalmak közepette is. Bandcamp.

AMEN!



Mother Mooch - Nocturnes

Nem azt mondom, hogy szar az idő, de nem ideális a strandoláshoz. Ja igen, odakint esik folyamatosan. Úgy tűnik, soha nem fogja abbahagyni, de mint tudjuk "örökké nem eshet". Ráadásul félhomály is van az egybefüggő felhő takaró miatt. Teljesen lenyomja az ember hangulatát. 

 Próbálok kievickélni ebből az állapotból és sorba rakom be a különböző típusú zenéket. Sludge, Doom, Stoner, Thrash, Indie, Calipunk és így sorba'. Szinte mindegyik idegesítővé válik egy idő után, akár új album, akár klasszikus. Nagyszerű lett az új Truckfighters, imádom a Kyuss összes albumát, az Electric Wizarddal le lehet venni a lábamról bármikor, sőt a Life Of Agony, River Runs Red-je még másnaposan is zene füleimnek. Most azonban egyik se jó. Nyűgös vagyok és nincs jó kedvem.

 

Nem is tudom, hogy került ide elém a Mother Mooch tavalyi lemeze, de szerintem már reggel óta pörög. Nem idegesít. Ez most nagy dolog. Pedig nem is Stoner, se más hasonszőrű zenebona. Mégis most ezt ajánlanám mindenkinek erre az időre. Nem egy nyugodt zene, de nem is Death Metal. 

 

A Mother Mooch most nyugtat, az enyhe garázsrockos indie beütésével. Néha az L7 ugrik be, az alternatív punk és grunge jellegével. Van egy csipetnyi blues is benne. A csaj nem tólja túl, ismeri saját határait, szinte unottan tolja. Szeretem ezt a fajta flegmaságot, amit csak garázs bandáknál lehet hallani. A gitárok nagyon nyersek, a dob pedig éles, de ez most kell. Bandcamp.

AMEN!



Volume IV - Long In The Tooth

 

A Volume IV zenekarnak van már múltja. Igaz csak egy EP és két single formájában. 2014-ben a Riple Music szárnyai alatt azonban kihoztak egy teljes nagylemezt, amire felkerült ugyan a Wager és a Kong is az előző EP-ről, de a többi új szerzemény.

 

Erősen Sabbath alapú muzsika ez, de aki szereti a Pepper korszakos C.O.C.-t, esetleg a Clutch anyagait, az most itt tobzódni fog és öröm könnyeket fog hullatni. Amivel esetleg lehetne még példálózni, az az Alabama Thunderpussy, esetenként az Orange  Goblin. Aki szeretné őket lecsekkolni, az látogasson el a Ripple Music Bandcamp oldalára és nézzen ott körül.

AMEN!